| Music | TechnoCult | a Szellem | TransformingShadows | Twin Peaks | Ayurveda | Infected | Link | | nepalBlog | @ |
Tricky & Bjork - Keep Your Mouth Shut - Nearly God(1996)
A rosszból kell létrehoznod a jót, mert ezen kívül más nem áll rendelkezésedre.
- R.P.Warren
Nem azáltal világosodunk meg, hogy fényalakokat képzelünk el, hanem a sötétség tudatosítása révén.
- C.G.Jung
Eleinte a hegyek csak hegyek, és a folyók csak folyók, aztán a hegyek már nem hegyek, a folyók már nem folyók, s végül a hegyek csak hegyek, s a folyók csak folyók.
- zen mondás
Ahelyett, hogy megpróbálnál buddhává válni, hirtelen felismered, hogy a buddha próbál meg te lenni.
- Csögyam Trungpa
az egyik vezérelv a mélységből, az árnyékból, a tudattalanból dolgozni, és fényt hozni létre,
a sötétbe mélyre menni és a fényhez jutni,
a sötétséget, az árnyékot elnyelni és fénnyé transzformálni azt magadban, majd azt sugározni feltétel nélkül minenkor mindenkire,
fényt teremteni, fényt sugározni, fényszerűvé tenni mindent,
árnyék nem szubtanciális létező, hanem a fény hiánya,
nem vminek a megléte, hanem vminek a hiánya,
gonosz sincs, a gonoszság ugyanigy a szeretet hiánya,
ne átkozd a sötétséget, hanem gyújts fényt,
egyetlen gyertya fénye képes eloszlatni évezredek sötétségét,
a tudattalannal dolgozni a művészetben csak akkor nem öncélú ha a rendezés a cél,
a rend, és nem az eltévelyedés...
mi rendez és mi nem, mi az hogy rend?
és kinek mi a rendezés?
ki miben él meg rendezést és miben nem, és miben az ellenekezőjét?
a másik vezérelv a nemmegkülönböztetés elve,
a fény és sötétség, jó és rossz ugyanannak az éremnek a 2 oldala,
a látszat csak dualitásba szakadt, az egységélményből kiesett tudat illúziója, megjegyzem ez egy nagyon erőteljes káprázat, a lehető legerősebb, nem kétséges,
ne akarjuk az egyiket vágyva birtokolni, a másiktól pedig viszolyogva menekülni,
oszlassuk hát el ezt az illúziót, tudjuk hogy ennek eloszlatása komoly kvalitásokat igényel,
A teológiai elmélet, amit az aghorik legerőteljesebben hangsúlyoznak, az hogy a teremtésben minden részesül a paramátmából, a Legfelső Lény(eg)ből, ezért minden kategoriális megkülönböztetés csupán a mesterséges jelenségvilághoz tartozik, és nincs lényegi különbség az isteni és emberi, vagy a tiszta és szennyes között. Ahogy Lal Baba fejtette ki, saját szellemi küldetése az, hogy olyanná váljon, mint az ideális aghori, a nap, melynek sugarai megkülönböztetés nélkül bevilágítanak mindent és mégsem mocskolódnak be a piszoktól melyet megérintenek. Az advaita (nem kettős) tantra hangsúlyozza, hogy a szamszara és nirvana, a pokol és menny, a fenn és lenn egy, minden mindennel összefügg. A kettőség leromboltatik, a polaritások újra egyesülnek, és az aghori visszaállítja a nem megkülönböztetés primordiális állapotát. A teremtés és a pusztulás világából egy időn túli létezésbe lép át. Eléri a Brahmával való egység állapotát, egy időtlen és nem megkülönböztetett állapotot, mely a világ kezdete előtt létezett.
nem feltétlen feladata ez minden művészetnek, vagy művésznek,
ami nem ezzel foglalkozik, attól az még lehet mély, értékes, érdemes, nagy volumenű, gigászi teljesítmény,
a mi vállalkozásunk nem veszélytelen, a sötétségben a mélységben el lehet veszni, meg lehet sérülni,
a félelem, az őrület játszótársunk,
annyira terhelt minden fogalom
agyonterhelt
mindent értettek már minden alatt mára,
uj nyev kell, sokan megprobaltak mar,
uj fogalmak, uj formák, uj definiciok,
a rendszer jo lehet, ki lehet küszöbölni az ó rendszerek fogyatékkosságait,
de lehet hogy nem fogják érteni az emberek,
egy leszel csak, aki elment egy iranyba, ezekből ma sok van,
hogyan lehet azonban mindenkihez szólni, vagy minél többekhez?
hogyan lehet ugy formázni az absztraktot h az a helyes legyen, a rend irányába mutasson és viszonylag széles körben értett, megértett és egyetértett, avagy rosszabb esetben tisztelt legyen?
absztrakt:
ebben az értelemben itt a fogalmi nyelv oppozíciójaként, a transzcendes kifejezésére,
vagy tovább cizellálva, absztrakt az vmi ami még csak potencialitás, formátlan, strukturálaltlan, névtelen, nem nyert még formát, de belőle születik minden,
ebbol taplalkozik, ide nyúlnak a kreativitas, és az intuicio formái,
ez ölt aztán formát az immanensben, de akkor már vmivé lesz, és nem marad többé absztrakt,
taisha abelar - absztrakt repülés c könyv is kelleni fog
ez örök kérdés
és örök játszótér
örök tűz
ez az egy dolga van a tökélyharcosnak
oly sokan tették, vagy probaltak tenni már előttünk, és mint oly sokan fogják tenni vagy probalni tenni utanunk,
félelmet nem ismerve, hősiesen,
mi is
mi nekunk is
alapitsuk is meg a mi kis körünket az egység ihletettségében
és kezdjunk bele a mi kis árnyéktranszformációs vállalkozásunkba, egyletünkbe, mozgalmunkba, izgalmunkba
lépjünk folyamba e tekintetben is
itt és most
elrendeltetett
visszatérés
metanoia
a főszerepet a stalkerem fogja játszani, a stalker:
a cserkészvadász, vadász,
további asszociációk:
cserkelő (castaneda),
(tökély)harcos,
jógi,
aki folyamba lépett,
beavatott,
a szent félkegyelmű,
(határ)átlépő,
transzcendentáló,
vira(szanszkrit),
heroikus ember,
(spirituális)hős,
a Jó Stalker átlépi a saját dimenzióit, és átjárhatóvá teszi a másokét is,
olvassuk csak:
tarkovskij stalkere
eme film az árnyéktranszformácio egy mestermunkája, és a belőle fakadó spirálisan örvénylő, multidimenzionális asszociációs jelentéstartamháló és annak lehetőségei meglovagolandóak, a nemes kis árnyéktranszformációs projektünk nem mehet el mellette szó és tett nélkül,
árnyéktranszformáció további gurujai a teljesség igénye nélkül:
:zene:
.future sound of london
.tricky
.massive attack
.burial
.juno reactor
.el-horto, guo,
.a psychill, psybient, dubtech, trip-hop, és dubstep scene jó terep, az alkotó és előadóművészek és produkciók közt akad,
..
:film:
.tarkovsky,
.jodorovsky,
.julio medem,
..
:tanc:
.japán butoh
Grotowsaki szavai szerint a butoh a művészet egy nagyon ősi formájának a keresése, ahol a rituálé és a művészi teremtés egy volt. Ahol a költészet dal, a dal varázsige, a mozdulat tánc volt.
:festészet:
.michelangelo da caravaggio (nézzétek a filmet derek jarmantól és a könyvet robert paynetől)
legalulról legfelülre emelkedik, majd ujra aláhull, és ujra és ujra..
15. atombomb, 1945, hiroshima, atomvillanás balról, sujtólég, humanflesh,
16. the quality of the planet Pluto ~ extremity, extremes ~ Japan ~ beyond limits, break out
18. mélypont, sötétség - fény, ragyogás, felemelkedés, purification,
19. éberség, jelenlét, be present,
20. do not make pictures, be a picture!
21.
A halál és a beavatás egymással rokon fordulat. Mert a beavatás halál is, születés is. Halál az anyagi természetben, születés a szellem világában. A halál az életet erőszakosan megszakítja, s az embernek az anyagi természettel való, szükségszerűnek látszó kapcsolatát megtöri. A beavatás ugyanezt teszi: az élet folytonosságát mesterséges beavatkozással megszakítja és az érzékeknek a természet felé való irányát megakadályozza. Teszi pedig ezt azért, hogy a mesterségesen megszakított életben támadt résen át a lét betörhessen. Mai szóval: a beavatás a természettel való viszonyt külső, a mester által irányított módszerrel eltépi és a szakadás helyén a természetfölötti lét szellemét az emberi lélekbe vezeti. A fordulat hellenisztikus neve, amely valószínűleg az ősi orphikus-püthagoreus hagyományból való: metanoia. Jelent pedig megfordulást. Ez a beavatás rokonsága a halállal; de ugyanakkor születés. Egyes hagyományok újjászületésének is nevezik.
Az újjászületés néha beavatkozás nélkül is bekövetkezik, amikor az ember éber misztikus intuíciójától vezetve önmagát morálisan, szellemileg és lelkileg kellő módon elő tudja készíteni. Ez a metanoia azonban mindig csak részleges és így tökéletlen.
(HAMVAS BÉLA - Scientia sacra II.)
22.
Egy modern aghori (siva egyik aspektusa, egy sivaita rend) mester, Vimalananda szerint: "Az aghóra nem engedékeny, ez a sötétség kierőszakolt megvilágosulása, a korlátolt személyiség homályosságának átmenete az Abszolút ragyogásába. Ha egyszer az abszolúthoz érkezünk a lemondás eltűnik, nem lesz miről lemondani. Egy aghorinak olyan mélyre kell mennie a sötétségbe, minden elképzelhetetlen dologtól a szokásos halandóságig, hogy végül a fényhez jut el." Jungi kifejezéssel élve, az aghori találkozik saját árnyékával, találkozik társadalmának és a humanitásnak az árnyékával, az ilyen cselekedetekben bizonyosan az őrültség peremére kerül, "vagy őrültnek kell lennem vagy valami másnak, nincs más út". Az aghori életmód egy ritka lelkierőt és állhatatosságot követel és a lemondás egy olyan szintjét, ami csak keveseknek természetes.
Szélsőséges aszkézis révén fegyelmezve a testét a gyakorló (sădhaka) mágikus erők (siddhi) birtokába jut, melyek segítségével dacol a természet ereivel, és irányítása alá vonja a világot. De mindenek felett, a yogi tudatának, testének, lélegzetének és magjának mozdulatlanságba hozásával megpróbál visszajutni oda, amit Eliade a \'primordiális mozdulatlan egységnek\' nevez, és megpróbálja elérni a samădhi-t, azt az időtlen, kettőség nélküli állapotot, ahol nincs se születés, se halál, sem pedig a megkülönböztetés tapasztalata. Az időnek az ily jellegű felfüggesztése, továbbá a halál e módon történő legyőzése az aghori aszkétizmus célja.
A kettőség leromboltatik, a polaritások újra egyesülnek, és az aghori visszaállítja a nem megkülönböztetés primordiális állapotát. A teremtés és a pusztulás világából egy időn túli létezésbe lép át. Eléri a Brahmával való egység állapotát, egy időtlen és nem megkülönböztetett állapotot, mely a világ kezdete előtt létezett. A halál és a szennyek felvállalásával, az ellentétek következetes egyesítésével az aghori arra törekszik, hogy felfüggessze az időt, hogy kiszálljon az újjászületések sorából és átlépjen a samădhi örök állapotába, ahol már nem fenyegeti a halál.
Az életerőtől duzzadó merev felálló pénisz nem bujaságot sugall, hanem a szexuális erők uralmát és az ondó titokzatos odzsaszba való átalakítását vagy a finoméleterőt képviseli, ami a jógik testében történő alkímiai folyamat fontos része.
(J. Perry - az aghori aszkéták)
23.
A dub - akarhogy is szepitsük - nem mas, mint a kollektiv emberi nyomorusag egyik ujkori tradicionalis zenei parlata. A szettört tudatok zeneje ez, amely a vilag emberadta lakhatatlansaga okan a zene es a szerek segitsegevel ohajt tavozni ebből a valosagbol es keres egy masik vilagot, ahol felepit egy kollektiv kulturat. A dub termeszetes fejlődese szinkronban all a vilag tarsadalmainak az elnyomorodasaval. Az egesz raszta mozgalom nem mas, mint a boldog, nyavogos, napfenyes reggae zenek utan megjelenő elkeseredettseg, a besült kis helyi forradalmak sötet oldala. Itt mar nem az evilag napfenyes paradicsoma a legfőbb jo es elerendő, hanem a feudalis Haile Szelasszie etiop csaszar multbeli vilagaba törtenő fizikai exodus. A ganja terjedese csak összefügg egy nagyon remenytelen, perspektiva nelküli jövőkeppel, amiben a pigment-gazdag jamaikai kultura talalkozik a high tech-hel, es az eltolt, aszimmetrikus basszus-strukturakban megjelenik a fekete ember poliritmikus ösztöne. A dub legkristalytisztabb megjelenesi formaja semmi mas, mint aszimmetrikus basszusmenetek sorozata harom-negyszolamu poliritmikus kiserettel . Az eredeti statikus strukturaju dub - az összes sinsemilla es egyeb szerezes mellett - nagyon preciz ritmikai reszvetelt igenyel es ennel fogva, ugy valosul meg es ugyanolyan racionalis modon lesz masvilagi zene, mint az indiai. Az igazi dubnal hasznalt forgo kongaritmusok egytizenhatoddal vannak odebb a metronomütesektől, mely ezt konstans modon, periodusokon keresztül kepes tartani, illetve periodusonkent a teljes ritmikai keppel - az indiai Tabla zeneszekhez hasonloan - megfordulni. Ez a lenyege, ez a makony es lebeges, am tudatos reszvetelt igenylő előadasmod, ami elvezet a legtökeletesebb mennyorszaghoz. Itt - pontosan ugy, mint az indiai zeneben - az alapritmikai ütemtől valo poliritmikai elemelkedes az egesz ütemhez kepest megfordul, es x ütemszam utan erkezik meg a periodus első ütesere: ez nem mas, mint a valosag legyőzese, a lelek levitacioja. A dub a kollektiv masvilag racionalis nyelve, es ezert, tökeletesen atemel abba a masik vilagba.
(El-horto)
24.
A tánc, mint minden művészi megnyilatkozás szakrális eredetű. A tánc szakralitása abban áll, hogy a mozgás révén e rítus résztvevői kapcsolatba kerülnek a természetfelettivel, a szolgálatukba szegődve képesek a magasabb erők megjelenítésére a földi világban.
Minden rítus alapvető mozzanata, hogy általa a résztvevők kapcsolatba kerülnek a szenttel. A tánc feltehetőleg már az emberiség születésekor is jelen volt. Hajdanán az emberek keresték a kapcsolatot a világgal, és a természetben megnyilvánuló erők az emberekben spontán mozgásokat eredményeztek, majd ezeket ritmusos zenével fokozták. Ezek a spontán rituális mozgások vezettek az áthagyományozódott, koreografált táncokhoz. Ez utóbbi csak akkor jöhetett létre, ha a mozgás elemeinek külön-külön szimbolikus tartalmat és mágikus erőt tulajdonítottak. A táncban éppen úgy, ahogyan a többi szakrális tevékenységben a résztvevő énje időlegesen felszámolódik, Eckhart mester szavával élve akaratban szegénnyé válik, így megnyitja az utat a transzcendencia számára, azaz belép a szent, az isteni, s a táncos azonosul a megidézett istenséggel, vagy erővel. A szakrális tánc tehát áldozati rítus is, amelyben a az egyén odaadja magát a magasabb erőknek.
A tánc mozzanatai ugyanarra a metafizikára épülnek, mint a sámánok révülési táncai. A beavató extázis során a sámán is arról tesz tanúbizonyságot, hogy képes megidézni a természetfeletti erőket, és képes azokat akarata révén a közösség szolgálatába állítani, tehát uralja őket.
A tibeti csham tánc előtt a lámák hetekig meditálnak a megtestesítendő erőn vagy istenségen, amikor a láma magára ölti a maszkot , annak mágikus ereje lévén megszállja az adott istenség, így a közösség szemében ő már nem egy közönséges emberi lény.
Eliade így határozza meg a rítust: a rítus az isteni lények, mítikus ősök akciójának újra átélése; mindez feltételez egy nem lineáris idő felfogást, ami inkább ciklikus, hiszen egy esemény újra átéléséről, megéléséről van szó, nem pedig visszaemlékezésről, neadjisten kollektív nosztalgiázásról.
A mítikus világkép zárt és teljes, egy egész kozmoszt ad, egy egységélményt. Ez a kozmosz az időről időre elkövetett rítusok révén él tovább megőrizve a mikro és makrokozmosz egységét, harmóniáját mind az egyén, mind a közösség szintjén. Ezzel szembe a lineáris időből fakadó világkép nyitott és gyökértelen, egy részt ad csak, hiányélményt. Ez a kozmosz tőlünk függetlenül létezik, nem tudni meddig, mivel nem érzünk vele közösséget, ezért tönkretesszük, kizsákmányoljuk. Töredezettség élményt, elveszettséget, szürkeséget, jelentéktelenséget érez benne az ember. Az iskoláinkban ma egy fizikus mondja meg, hogy mi a hold, és nem egy költő.
25.
dzogcsen
Ülünk és figyeljük a tudat természetét. Szem nyitott, nem fokuszál. Jelen vagyunk a pillanatban. Bármi megtörténhet. Izzik a levegő. Nem interpretálunk, nem értelmezünk, nem elemzünk, nem gondolkodunk. Ha elveszíted a pillanatot, mert elvisz egy tudattartam, gondolat, érzés, kép, akkor visszatérsz a légzésfigyeléshez, mint támponthoz. A tér tiszta, vibrál, lehetőségekkel teli. Bármire képesek vagyunk. Erőfeszítés nélkül időzünk abban, ami van.
26.
- Üres kézzel jöttem mester - szabadkozott egy új szerzetes.
- Tedd le! - mondta Csao-csou
- Mit tegyek le, ha egyszer semmit sem hoztam?
- Hm ... Akkor cipeld tovább - sóhajtott Csao-csou.
27.
Kalligráfia a pillanat megragadásának, kifejezésének művészete, a spontaneitás fontos. Visszaadni a szemlélőnek, nézőnek azt a pillanatot, amiben fogant, annak a pillanatnak nagyon erőteljes koncentrációját kell a művésznek beletenni az adott műbe, a mű erőterének, atmoszférájának, szüntelenül sugározni kell, az adott pillanatot, mintha a művész befagyasztotta volna az időt, ez mágia. A keleti művészetekben (kalligráfia, japán tusrajz) inkább mérvadó, az alkotó belsőállapotának kifejezése az adott pillanatban, mintsem valami külső dolog ábrázolása, a mű akkor működik jól, ha lejön, hogy az illető miben volt alkotás közben, a japonizmus pl nagy hatással volt a 19szd végén az impresszionista festőkre is, ezzel a nyugaton új szemléletmóddal.
A pillanat minél tisztább megélésének gátja és torzitó tényezője mind a művészben mind a szemlélőben működő pszichés szűrő, amely érzelmekkel, gondolatokkal, akarattal, vágyakkal, frusztrációkkal, motivációkkal, és prekoncepciókkal telített.
Egy japán műben mindig kiemelten fontos az, ami nincs jelen benne.
28.
Lamed Wuffnikok
36 igaz ember van és volt is mindig is a földön, akiknek az a feladatuk, hogy igazolják a világot isten előtt. Ők a lamed wuffnikok. Nem ismerik egymást és nagyon szegények. Ha egy ember egyszer ráébred hogy ő egy lamed wuffnik, nyomban meghal és - taláén valahol másutt a földön - más veszi át a helyét. Nem is gyanitják a lamed wuffnikok hogy ők a világegyetem rejtett oszlopai. Csak nekik köszönhető hogy isten nem semmisíti meg az emberiséget. Tudtukon kívül ők a mi megváltóink.
Zsido misztikus hiedelem.
Talán a Genezis 18. fejezétebn található ,ahol az úr azt mondja megkegyelmez szodoma városának, ha talál benne 50 igaz embert.
Az araboknak is van ilyen emberük: a kutb.
29.
Nem azáltal világosodunk meg, hogy fényalakokat képzelünk el, hanem a sötétség tudatosítása révén. (C.G.Jung)
30.
a Názáreti Versenyző mondotta a tanítványainak egykoron:
- bizony mondom néktek, aki közületek nem feszíttetne meg engemet, az nem lehet a tanítványom.
31. mi kell még??
..
(i m sure jesus believes me)
árnyéktranszformációs projekt v2
mottók?
A rosszból kell létrehoznod a jót, mert ezen kívül más nem áll rendelkezésedre.
- R.P.Warren
Nem azáltal világosodunk meg, hogy fényalakokat képzelünk el, hanem a sötétség tudatosítása révén.
- C.G.Jung
Eleinte a hegyek csak hegyek, és a folyók csak folyók, aztán a hegyek már nem hegyek, a folyók már nem folyók, s végül a hegyek csak hegyek, s a folyók csak folyók.
- zen mondás
Ahelyett, hogy megpróbálnál buddhává válni, hirtelen felismered, hogy a buddha próbál meg te lenni.
- Csögyam Trungpa
gondolatébresztő fragmentumok (amelyek mentén körvonalazódunk)
az egyik vezérelv a mélységből, az árnyékból, a tudattalanból dolgozni, és fényt hozni létre,
a sötétbe mélyre menni és a fényhez jutni,
a sötétséget, az árnyékot elnyelni és fénnyé transzformálni azt magadban, majd azt sugározni feltétel nélkül minenkor mindenkire,
fényt teremteni, fényt sugározni, fényszerűvé tenni mindent,
árnyék nem szubtanciális létező, hanem a fény hiánya,
nem vminek a megléte, hanem vminek a hiánya,
gonosz sincs, a gonoszság ugyanigy a szeretet hiánya,
ne átkozd a sötétséget, hanem gyújts fényt,
egyetlen gyertya fénye képes eloszlatni évezredek sötétségét,
a tudattalannal dolgozni a művészetben csak akkor nem öncélú ha a rendezés a cél,
a rend, és nem az eltévelyedés...
mi rendez és mi nem, mi az hogy rend?
és kinek mi a rendezés?
ki miben él meg rendezést és miben nem, és miben az ellenekezőjét?
a másik vezérelv a nemmegkülönböztetés elve,
a fény és sötétség, jó és rossz ugyanannak az éremnek a 2 oldala,
a látszat csak dualitásba szakadt, az egységélményből kiesett tudat illúziója, megjegyzem ez egy nagyon erőteljes káprázat, a lehető legerősebb, nem kétséges,
ne akarjuk az egyiket vágyva birtokolni, a másiktól pedig viszolyogva menekülni,
oszlassuk hát el ezt az illúziót, tudjuk hogy ennek eloszlatása komoly kvalitásokat igényel,
A teológiai elmélet, amit az aghorik legerőteljesebben hangsúlyoznak, az hogy a teremtésben minden részesül a paramátmából, a Legfelső Lény(eg)ből, ezért minden kategoriális megkülönböztetés csupán a mesterséges jelenségvilághoz tartozik, és nincs lényegi különbség az isteni és emberi, vagy a tiszta és szennyes között. Ahogy Lal Baba fejtette ki, saját szellemi küldetése az, hogy olyanná váljon, mint az ideális aghori, a nap, melynek sugarai megkülönböztetés nélkül bevilágítanak mindent és mégsem mocskolódnak be a piszoktól melyet megérintenek. Az advaita (nem kettős) tantra hangsúlyozza, hogy a szamszara és nirvana, a pokol és menny, a fenn és lenn egy, minden mindennel összefügg. A kettőség leromboltatik, a polaritások újra egyesülnek, és az aghori visszaállítja a nem megkülönböztetés primordiális állapotát. A teremtés és a pusztulás világából egy időn túli létezésbe lép át. Eléri a Brahmával való egység állapotát, egy időtlen és nem megkülönböztetett állapotot, mely a világ kezdete előtt létezett.
nem feltétlen feladata ez minden művészetnek, vagy művésznek,
ami nem ezzel foglalkozik, attól az még lehet mély, értékes, érdemes, nagy volumenű, gigászi teljesítmény,
a mi vállalkozásunk nem veszélytelen, a sötétségben a mélységben el lehet veszni, meg lehet sérülni,
a félelem, az őrület játszótársunk,
annyira terhelt minden fogalom
agyonterhelt
mindent értettek már minden alatt mára,
uj nyev kell, sokan megprobaltak mar,
uj fogalmak, uj formák, uj definiciok,
a rendszer jo lehet, ki lehet küszöbölni az ó rendszerek fogyatékkosságait,
de lehet hogy nem fogják érteni az emberek,
egy leszel csak, aki elment egy iranyba, ezekből ma sok van,
hogyan lehet azonban mindenkihez szólni, vagy minél többekhez?
hogyan lehet ugy formázni az absztraktot h az a helyes legyen, a rend irányába mutasson és viszonylag széles körben értett, megértett és egyetértett, avagy rosszabb esetben tisztelt legyen?
absztrakt:
ebben az értelemben itt a fogalmi nyelv oppozíciójaként, a transzcendes kifejezésére,
vagy tovább cizellálva, absztrakt az vmi ami még csak potencialitás, formátlan, strukturálaltlan, névtelen, nem nyert még formát, de belőle születik minden,
ebbol taplalkozik, ide nyúlnak a kreativitas, és az intuicio formái,
ez ölt aztán formát az immanensben, de akkor már vmivé lesz, és nem marad többé absztrakt,
taisha abelar - absztrakt repülés c könyv is kelleni fog
ez örök kérdés
és örök játszótér
örök tűz
ez az egy dolga van a tökélyharcosnak
oly sokan tették, vagy probaltak tenni már előttünk, és mint oly sokan fogják tenni vagy probalni tenni utanunk,
félelmet nem ismerve, hősiesen,
mi is
mi nekunk is
alapitsuk is meg a mi kis körünket az egység ihletettségében
és kezdjunk bele a mi kis árnyéktranszformációs vállalkozásunkba, egyletünkbe, mozgalmunkba, izgalmunkba
lépjünk folyamba e tekintetben is
itt és most
elrendeltetett
visszatérés
metanoia
a főszerepet a stalkerem fogja játszani, a stalker:
a cserkészvadász, vadász,
további asszociációk:
cserkelő (castaneda),
(tökély)harcos,
jógi,
aki folyamba lépett,
beavatott,
a szent félkegyelmű,
(határ)átlépő,
transzcendentáló,
vira(szanszkrit),
heroikus ember,
(spirituális)hős,
a Jó Stalker átlépi a saját dimenzióit, és átjárhatóvá teszi a másokét is,
olvassuk csak:
tarkovskij stalkere
eme film az árnyéktranszformácio egy mestermunkája, és a belőle fakadó spirálisan örvénylő, multidimenzionális asszociációs jelentéstartamháló és annak lehetőségei meglovagolandóak, a nemes kis árnyéktranszformációs projektünk nem mehet el mellette szó és tett nélkül,
árnyéktranszformáció további gurujai a teljesség igénye nélkül:
:zene:
.future sound of london
.tricky
.massive attack
.burial
.juno reactor
.el-horto, guo,
.a psychill, psybient, dubtech, trip-hop, és dubstep scene jó terep, az alkotó és előadóművészek és produkciók közt akad,
..
:film:
.tarkovsky,
.jodorovsky,
.julio medem,
..
:tanc:
.japán butoh
Grotowsaki szavai szerint a butoh a művészet egy nagyon ősi formájának a keresése, ahol a rituálé és a művészi teremtés egy volt. Ahol a költészet dal, a dal varázsige, a mozdulat tánc volt.
:festészet:
.michelangelo da caravaggio (nézzétek a filmet derek jarmantól és a könyvet robert paynetől)
legalulról legfelülre emelkedik, majd ujra aláhull, és ujra és ujra..
Egyéb bogok az asszociációs háló mátrixában, további mélységeket tárhatnak fel, saját felelősségre, asszociálj te is, semmi sincs készen, gondold tovább, gondold újra, tedd a magadévá, hidd el, engedd el, vesd el, lépj túl, alkoss, hass, gyarapiccs, motiválj, inspirálj, pálfordulj, teremcs értéket, mencs értéket, testesícsd meg a szellemet, szellemícsd át a testet, olvass a sorok közt, ne csak nézz, láss is:
15. atombomb, 1945, hiroshima, atomvillanás balról, sujtólég, humanflesh,
16. the quality of the planet Pluto ~ extremity, extremes ~ Japan ~ beyond limits, break out
18. mélypont, sötétség - fény, ragyogás, felemelkedés, purification,
19. éberség, jelenlét, be present,
20. do not make pictures, be a picture!
21.
A halál és a beavatás egymással rokon fordulat. Mert a beavatás halál is, születés is. Halál az anyagi természetben, születés a szellem világában. A halál az életet erőszakosan megszakítja, s az embernek az anyagi természettel való, szükségszerűnek látszó kapcsolatát megtöri. A beavatás ugyanezt teszi: az élet folytonosságát mesterséges beavatkozással megszakítja és az érzékeknek a természet felé való irányát megakadályozza. Teszi pedig ezt azért, hogy a mesterségesen megszakított életben támadt résen át a lét betörhessen. Mai szóval: a beavatás a természettel való viszonyt külső, a mester által irányított módszerrel eltépi és a szakadás helyén a természetfölötti lét szellemét az emberi lélekbe vezeti. A fordulat hellenisztikus neve, amely valószínűleg az ősi orphikus-püthagoreus hagyományból való: metanoia. Jelent pedig megfordulást. Ez a beavatás rokonsága a halállal; de ugyanakkor születés. Egyes hagyományok újjászületésének is nevezik.
Az újjászületés néha beavatkozás nélkül is bekövetkezik, amikor az ember éber misztikus intuíciójától vezetve önmagát morálisan, szellemileg és lelkileg kellő módon elő tudja készíteni. Ez a metanoia azonban mindig csak részleges és így tökéletlen.
(HAMVAS BÉLA - Scientia sacra II.)
22.
Egy modern aghori (siva egyik aspektusa, egy sivaita rend) mester, Vimalananda szerint: "Az aghóra nem engedékeny, ez a sötétség kierőszakolt megvilágosulása, a korlátolt személyiség homályosságának átmenete az Abszolút ragyogásába. Ha egyszer az abszolúthoz érkezünk a lemondás eltűnik, nem lesz miről lemondani. Egy aghorinak olyan mélyre kell mennie a sötétségbe, minden elképzelhetetlen dologtól a szokásos halandóságig, hogy végül a fényhez jut el." Jungi kifejezéssel élve, az aghori találkozik saját árnyékával, találkozik társadalmának és a humanitásnak az árnyékával, az ilyen cselekedetekben bizonyosan az őrültség peremére kerül, "vagy őrültnek kell lennem vagy valami másnak, nincs más út". Az aghori életmód egy ritka lelkierőt és állhatatosságot követel és a lemondás egy olyan szintjét, ami csak keveseknek természetes.
Szélsőséges aszkézis révén fegyelmezve a testét a gyakorló (sădhaka) mágikus erők (siddhi) birtokába jut, melyek segítségével dacol a természet ereivel, és irányítása alá vonja a világot. De mindenek felett, a yogi tudatának, testének, lélegzetének és magjának mozdulatlanságba hozásával megpróbál visszajutni oda, amit Eliade a \'primordiális mozdulatlan egységnek\' nevez, és megpróbálja elérni a samădhi-t, azt az időtlen, kettőség nélküli állapotot, ahol nincs se születés, se halál, sem pedig a megkülönböztetés tapasztalata. Az időnek az ily jellegű felfüggesztése, továbbá a halál e módon történő legyőzése az aghori aszkétizmus célja.
A kettőség leromboltatik, a polaritások újra egyesülnek, és az aghori visszaállítja a nem megkülönböztetés primordiális állapotát. A teremtés és a pusztulás világából egy időn túli létezésbe lép át. Eléri a Brahmával való egység állapotát, egy időtlen és nem megkülönböztetett állapotot, mely a világ kezdete előtt létezett. A halál és a szennyek felvállalásával, az ellentétek következetes egyesítésével az aghori arra törekszik, hogy felfüggessze az időt, hogy kiszálljon az újjászületések sorából és átlépjen a samădhi örök állapotába, ahol már nem fenyegeti a halál.
Az életerőtől duzzadó merev felálló pénisz nem bujaságot sugall, hanem a szexuális erők uralmát és az ondó titokzatos odzsaszba való átalakítását vagy a finoméleterőt képviseli, ami a jógik testében történő alkímiai folyamat fontos része.
(J. Perry - az aghori aszkéták)
23.
A dub - akarhogy is szepitsük - nem mas, mint a kollektiv emberi nyomorusag egyik ujkori tradicionalis zenei parlata. A szettört tudatok zeneje ez, amely a vilag emberadta lakhatatlansaga okan a zene es a szerek segitsegevel ohajt tavozni ebből a valosagbol es keres egy masik vilagot, ahol felepit egy kollektiv kulturat. A dub termeszetes fejlődese szinkronban all a vilag tarsadalmainak az elnyomorodasaval. Az egesz raszta mozgalom nem mas, mint a boldog, nyavogos, napfenyes reggae zenek utan megjelenő elkeseredettseg, a besült kis helyi forradalmak sötet oldala. Itt mar nem az evilag napfenyes paradicsoma a legfőbb jo es elerendő, hanem a feudalis Haile Szelasszie etiop csaszar multbeli vilagaba törtenő fizikai exodus. A ganja terjedese csak összefügg egy nagyon remenytelen, perspektiva nelküli jövőkeppel, amiben a pigment-gazdag jamaikai kultura talalkozik a high tech-hel, es az eltolt, aszimmetrikus basszus-strukturakban megjelenik a fekete ember poliritmikus ösztöne. A dub legkristalytisztabb megjelenesi formaja semmi mas, mint aszimmetrikus basszusmenetek sorozata harom-negyszolamu poliritmikus kiserettel . Az eredeti statikus strukturaju dub - az összes sinsemilla es egyeb szerezes mellett - nagyon preciz ritmikai reszvetelt igenyel es ennel fogva, ugy valosul meg es ugyanolyan racionalis modon lesz masvilagi zene, mint az indiai. Az igazi dubnal hasznalt forgo kongaritmusok egytizenhatoddal vannak odebb a metronomütesektől, mely ezt konstans modon, periodusokon keresztül kepes tartani, illetve periodusonkent a teljes ritmikai keppel - az indiai Tabla zeneszekhez hasonloan - megfordulni. Ez a lenyege, ez a makony es lebeges, am tudatos reszvetelt igenylő előadasmod, ami elvezet a legtökeletesebb mennyorszaghoz. Itt - pontosan ugy, mint az indiai zeneben - az alapritmikai ütemtől valo poliritmikai elemelkedes az egesz ütemhez kepest megfordul, es x ütemszam utan erkezik meg a periodus első ütesere: ez nem mas, mint a valosag legyőzese, a lelek levitacioja. A dub a kollektiv masvilag racionalis nyelve, es ezert, tökeletesen atemel abba a masik vilagba.
(El-horto)
24.
A tánc, mint minden művészi megnyilatkozás szakrális eredetű. A tánc szakralitása abban áll, hogy a mozgás révén e rítus résztvevői kapcsolatba kerülnek a természetfelettivel, a szolgálatukba szegődve képesek a magasabb erők megjelenítésére a földi világban.
Minden rítus alapvető mozzanata, hogy általa a résztvevők kapcsolatba kerülnek a szenttel. A tánc feltehetőleg már az emberiség születésekor is jelen volt. Hajdanán az emberek keresték a kapcsolatot a világgal, és a természetben megnyilvánuló erők az emberekben spontán mozgásokat eredményeztek, majd ezeket ritmusos zenével fokozták. Ezek a spontán rituális mozgások vezettek az áthagyományozódott, koreografált táncokhoz. Ez utóbbi csak akkor jöhetett létre, ha a mozgás elemeinek külön-külön szimbolikus tartalmat és mágikus erőt tulajdonítottak. A táncban éppen úgy, ahogyan a többi szakrális tevékenységben a résztvevő énje időlegesen felszámolódik, Eckhart mester szavával élve akaratban szegénnyé válik, így megnyitja az utat a transzcendencia számára, azaz belép a szent, az isteni, s a táncos azonosul a megidézett istenséggel, vagy erővel. A szakrális tánc tehát áldozati rítus is, amelyben a az egyén odaadja magát a magasabb erőknek.
A tánc mozzanatai ugyanarra a metafizikára épülnek, mint a sámánok révülési táncai. A beavató extázis során a sámán is arról tesz tanúbizonyságot, hogy képes megidézni a természetfeletti erőket, és képes azokat akarata révén a közösség szolgálatába állítani, tehát uralja őket.
A tibeti csham tánc előtt a lámák hetekig meditálnak a megtestesítendő erőn vagy istenségen, amikor a láma magára ölti a maszkot , annak mágikus ereje lévén megszállja az adott istenség, így a közösség szemében ő már nem egy közönséges emberi lény.
Eliade így határozza meg a rítust: a rítus az isteni lények, mítikus ősök akciójának újra átélése; mindez feltételez egy nem lineáris idő felfogást, ami inkább ciklikus, hiszen egy esemény újra átéléséről, megéléséről van szó, nem pedig visszaemlékezésről, neadjisten kollektív nosztalgiázásról.
A mítikus világkép zárt és teljes, egy egész kozmoszt ad, egy egységélményt. Ez a kozmosz az időről időre elkövetett rítusok révén él tovább megőrizve a mikro és makrokozmosz egységét, harmóniáját mind az egyén, mind a közösség szintjén. Ezzel szembe a lineáris időből fakadó világkép nyitott és gyökértelen, egy részt ad csak, hiányélményt. Ez a kozmosz tőlünk függetlenül létezik, nem tudni meddig, mivel nem érzünk vele közösséget, ezért tönkretesszük, kizsákmányoljuk. Töredezettség élményt, elveszettséget, szürkeséget, jelentéktelenséget érez benne az ember. Az iskoláinkban ma egy fizikus mondja meg, hogy mi a hold, és nem egy költő.
25.
dzogcsen
Ülünk és figyeljük a tudat természetét. Szem nyitott, nem fokuszál. Jelen vagyunk a pillanatban. Bármi megtörténhet. Izzik a levegő. Nem interpretálunk, nem értelmezünk, nem elemzünk, nem gondolkodunk. Ha elveszíted a pillanatot, mert elvisz egy tudattartam, gondolat, érzés, kép, akkor visszatérsz a légzésfigyeléshez, mint támponthoz. A tér tiszta, vibrál, lehetőségekkel teli. Bármire képesek vagyunk. Erőfeszítés nélkül időzünk abban, ami van.
26.
- Üres kézzel jöttem mester - szabadkozott egy új szerzetes.
- Tedd le! - mondta Csao-csou
- Mit tegyek le, ha egyszer semmit sem hoztam?
- Hm ... Akkor cipeld tovább - sóhajtott Csao-csou.
27.
Kalligráfia a pillanat megragadásának, kifejezésének művészete, a spontaneitás fontos. Visszaadni a szemlélőnek, nézőnek azt a pillanatot, amiben fogant, annak a pillanatnak nagyon erőteljes koncentrációját kell a művésznek beletenni az adott műbe, a mű erőterének, atmoszférájának, szüntelenül sugározni kell, az adott pillanatot, mintha a művész befagyasztotta volna az időt, ez mágia. A keleti művészetekben (kalligráfia, japán tusrajz) inkább mérvadó, az alkotó belsőállapotának kifejezése az adott pillanatban, mintsem valami külső dolog ábrázolása, a mű akkor működik jól, ha lejön, hogy az illető miben volt alkotás közben, a japonizmus pl nagy hatással volt a 19szd végén az impresszionista festőkre is, ezzel a nyugaton új szemléletmóddal.
A pillanat minél tisztább megélésének gátja és torzitó tényezője mind a művészben mind a szemlélőben működő pszichés szűrő, amely érzelmekkel, gondolatokkal, akarattal, vágyakkal, frusztrációkkal, motivációkkal, és prekoncepciókkal telített.
Egy japán műben mindig kiemelten fontos az, ami nincs jelen benne.
28.
Lamed Wuffnikok
36 igaz ember van és volt is mindig is a földön, akiknek az a feladatuk, hogy igazolják a világot isten előtt. Ők a lamed wuffnikok. Nem ismerik egymást és nagyon szegények. Ha egy ember egyszer ráébred hogy ő egy lamed wuffnik, nyomban meghal és - taláén valahol másutt a földön - más veszi át a helyét. Nem is gyanitják a lamed wuffnikok hogy ők a világegyetem rejtett oszlopai. Csak nekik köszönhető hogy isten nem semmisíti meg az emberiséget. Tudtukon kívül ők a mi megváltóink.
Zsido misztikus hiedelem.
Talán a Genezis 18. fejezétebn található ,ahol az úr azt mondja megkegyelmez szodoma városának, ha talál benne 50 igaz embert.
Az araboknak is van ilyen emberük: a kutb.
29.
Nem azáltal világosodunk meg, hogy fényalakokat képzelünk el, hanem a sötétség tudatosítása révén. (C.G.Jung)
30.
a Názáreti Versenyző mondotta a tanítványainak egykoron:
- bizony mondom néktek, aki közületek nem feszíttetne meg engemet, az nem lehet a tanítványom.
31. mi kell még??
..
(i m sure jesus believes me)