őrült bölcsesség Ahogy a méh mindenféle virágon nektár után kutat, keress tanításokat mindenfelé. Ahogy az őz, mely csendes helyre egy legelni, vonulj el, hogy mindent megeméssz, amit gyűjtöttél. Ahogy az oroszlán élj teljesen félelem nélkül. És végül mint egy őrült, túl minden korláton, menj, ahová csak akarsz.
ébredés
A tudat szerkezetének megváltoztatása nem ismerettől és nem tanultságtól
függ. Ismeretek halmozásához és tanuláshoz tehetség kell, tehetséggel pedig
csak a kivételes individuum rendelkezik. Az ismeret egyébként sem vezet
sehová, bármilyen nagy legyen, sőt minél nagyobb, annál kevésbé. Ezért lehet
valaki rendkívüli ismeretekkel rendkívül alacsonyrendű. Az ismeretnek
bármilyen és bármennyi legyen is, a tudatra átalakító hatása nincs. A
realizálás hasonlít a morálhoz, mert ahhoz, hogy valaki erkölcsösen éljen,
nem ismeretekre van szüksége, hanem elhatározásra. Az ismeret kivételes és
egyéni, a morál egyetemes és mindenkire kötelező. A hagyománynak azok az
iratai, amelyek mindennemű ismeretközléstől tartózkodva a korrupt tudatot
lépésről lépésre helyreigazítják és az embert az alvajárás állapotából
felébresztik, valamilyen beavatási eljárást adnak át. Ilyen beavatási
eljárást ad át a Tao-te king és Csuang-ce, a görögöknél az orfika, a
hébereknél a Kabala, az araboknál a szufi, de mindenekelőtt és fölött a
hindu jóga. A külső világban való nyugtalan szétszóródás lassú és módszeres
felszámolása és a gondolkodás módosulásainak megakadályozása
(csitta-vritti-nirodha). A cselekvés az érzékek megnyugtatása. Hogy a lélek
mozdulatlanságában kitartson. Amint a tao tanítja, a kedély legyen tükörsima
tó, amelyen az emberfölötti lét jelei világosan olvashatók. Ez az, amit az
ember tanulással és ismeretekkel és műveltséggel nem ér el. Ez az, amihez
nem kell tehetség és ami mindenki számára hozzáférhető, mert mindenki
magában őrzi az alapállást és a megvalósításhoz szükséges akaratot, de ez
az, ami a legkönnyebben elhomályosul és felbomlik és meglazul és
megzavarodik.