Brit csillagászok a Chandra röntgenteleszkóp segítségével felfedezték a világegyetem legmélyebb hangját, mely a Perseus csillaghalmaz központjában lévõ fekete lyukból jön. A fekete lyuk által kibocsátott B (vagy aisz) hang emberi fül számára nem hallható, mivel 57 oktávval mélyebb a normál C közelében található hasonló hangnál.


"Korábban már megfigyeltük a fekete lyukak által létrtehozott bámulatos mennyiségû fényt és hõt - mondta a kutatás vezetõje, Andrew Fabian, a cambridge-i csillagászati intézet munkatársa. - De most észleltük a hangot is." A hanghullám billiárdszor (milliószor milliárdszor) mélyebb az emberi fül számára hallhatónál, írta a Space.com.

"A perseusi hanghullám jóval több, mint csupán a fekete lyukak újabb érdekes sugárzása - mondta Fabian munkatársa, Steve Allen. - Ezek a hanghullámok megadhatják a választ arra, hogyan fejlõdnek a csillaghalmazok."

Hangok mindenhol

A nagyjából 250 millió fényévnyire lévõ Perseus klaszter valójában egy ikerhalmaz, melynek két részét egy fekete lyuk tartja össze. A csillagászok egyébként nem lepõdtek meg igazán azon, hogy a fekete lyuk erõs szubbasszus hangot bocsát ki, ugyanis annak ellenére, hogy a fekete lyukak sûrûségük miatt gyakorlatilag láthatatlanok, környezetükben mégis sokféle sugárzás fellelhetõ, rádióhullámoktól a látható fényig és a röntgensugárzásig. Ezek az elektromágneses hullámok mind fénysebességgel száguldanak.

A most felfedezett hanghullámok is hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy jóval lassabban terjednek. Más kutatások is megerõsítették, hogy a fekete lyukak körüli tevékenység - ami csaknem fénysebességre gyorsítja a gázokat - sok hanghullámot hoz létre.

A hangok az univerzumban gyakorlatilag mindenfelé föllelhetõk, a naprendszerünkben is kimutathatók a mágneses mezõk röntgensugárzásából. Még a Földnek is megvan a maga hangja, állítják a kutatók.

Nem hûl a gáz

A csillagászok korábban már megfigyelték, hogy hatalmas mennyiségû forró gáz található a csillaghalmazok környékén. Az eddigi ismeretek szerint ennek a gáznak idõvel le kellene hûlnie, és ennek a folyamatnak újabb csillagok képzõdésével kellene járnia. A megfigyelések azonban ellentmondanak az elméletnek.

Fabian és Allen szerint a gázok azért nem hûlnek le, mert a most felfedezett hanghullámok melegítik azokat. A hullámok energiája egyébként hatalmas: becslések szerint ekkora energia szabdulna fel százmillió csillag felrobbanásakor. A hang a kutatók szerint 2,5 milliárd éve szól.