TI: A nélkülözhetetlen Internet:
TI: A virtuális kultúra kialakulása és az elektronikus Gaia létrejötte
AU: Michael Strangelove
NA: Drótos László (fordító)
DT: cikk
PD: 1993/10
SO: Online Access (Oct. 1993)
KW: Internet
KW: hálózati kultúra
KW: információs társadalom


//////////////// MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR \\\\\\\\

Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból származik. A
szerzõi és egyéb jogok a dokumentum szerzõjét/tulajdonosát
illetik (amennyiben az illetõ fel van tüntetve). Ha a szerzõ
vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési
és felhasználási jogokról, akkor az õ megkötései felülbírálják
az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak õ a felelõs azért, hogy
ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése
nem sérti mások szerzõi jogait. A MEK üzemeltetõi fenntartják
maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum
szabad terjesztésének lehetõségét illetõen, akkor töröljék azt
a MEK állományából.

Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható,
terjeszthetõ, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegû
alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való
megfelelõ hivatkozással használható. Minden más terjesztési és
felhasználási forma esetében a szerzõ/tulajdonos engedélyét
kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig
benne kell maradnia.

A Magyar Elektronikus Könyvtár elsõsorban az oktatási/kutatási
szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású public
domain szövegekkel. A MEK-rõl a MEK-L@listserv.iif.hu e-mail
címen lehet információkat kapni és kérdéseket feltenni.

\\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY ////////////////


----------------------------------------------------------------------

A nélkülözhetetlen Internet:
----------------------------
A virtuális kultúra kialakulása és az elektronikus Gaia létrejötte
------------------------------------------------------------------

Irta: Michael Strangelove (mstrange@fonorola.net)
Social Sciences and Humanities Research Council Doctoral
Fellow, University of Ottawa Publisher, The Internet
Business Journal

Ez az írás eredetileg az Online Access 1993 októberi számában
(The Internet Special Issue: Your Guide to the Information
Super Highway) jelent meg, melynek Michael Strangelove volt a
vendég szerkesztõje. További információk errõl a speciális
számról a 70324.343@compuserve.com e-mail címen kaphatók.

Az Internet nevû jelenség mélyén nem terabájtok és technika
van, hanem kultúra. Az Internet valójában nem csupán egy új
technológia kiteljesedése, hanem egy olyan új globális kultúráé,
melynél az idõ, a tér, a határok, sõt még a személyazonosság
fogalmát is radikálisan át kell értelmezni. Egy olyan világban,
amely a divat megszállottja, s amelyet a másságtól való félelem
és az önmagunktól való elidegenedés jellemez, az Internet az
emberi létezés alapvetõ hajtóerõihez való visszatérést jelenti:
a kommunikációhoz és a közösséghez.

Hogy az Internet egy ilyen erõteljes katalizátor tud lenni a
változásokban, az azzal az elcsépelt, de ennek ellenére igaz
közhellyel magyarázható, hogy mi az Információs Korban élünk.
A nyugati civilizáció minden lényeges eleme az információn
nyugszik. Az információk létrehozása, hitelesítése, terjesztése
modern létezésünk minden elemének tájékoztatásához és
irányításához szükséges: a demokrácia, a vallás, a munkahelyi
elõmenetel, az egyének személyisége, vagy akár a szexualitás
is az információk áramlásától függ. Az információ tájékoztat
és ugyanakkor létre is hoz minket, nagyon hasonlóan ahhoz a
folyamathoz, ahol a DNS irányítja az élet szervezõdését. A DNS
láncban egy végtelenül kis változás elegendõ, hogy az eredmény
drámai és teljesen megjósolhatatlan legyen. Igy van ez az
Internetnél is. Ahogy fokozatosan eltávolodunk a papír-alapú
társadalomtól az elektronikus szövegeken alapuló társadalom
felé, ahogy megváltozik az információk folyásának és elérésének
módja, ahogy tömegessé válik az Internet használata, úgy egyre
inkább érzõdik a "Hálózat" mindent átfogó hatása a társadalmilag
megkonstruált és információkra épülõ valóságunkban.

Az emberek mindenek fölött kommunikációra használják az Internetet.
E-mail üzeneteket küldenek egymásnak. Beszélgetnek egymással.
Járják az egyszerû ASCII táncot. Ennek a kölcsönhatásnak az
eredménye az Internet kultúra kialakulása: egy jól elkülöníthetõ
társadalmi jelenség, felismerhetõ résztvevõkkel, hõsökkel és
gazemberekkel, szabályokkal, metaforákkal, értékekkel, közös
történelemmel és egyre növekvõ szubkultúrákkal. Az egyik
legfeltûnõbb Internet szubkultúra a cyberpunk mozgalom -- a
"virág-gyerekek" generációjának szellemi örökösei, akik saját
fegyverével hívják ki harcra a Jelent: az információval, a
szabad hozzáférés és a minden ember közötti megosztás jogával.
Nagyszerû fordulata a sorsnak, hogy a kilencvenes évek fiataljai
az információt nevezték ki kulcsfontosságú kérdésnek és a
számítógépes hálózatokat tekintik a demokratikus szabadságjogok
megtartásáért vívott harc új küzdõterének.

A hálózatok egyik legkorábbi és legaktívabb felhasználói
csoportja az amerikai õslakosok közössége. Ez az erõs
közösségtudattal rendelkezõ nép, mely a társadalom perifériájára
szorult, az Internetben találta meg azt az eszközt, amivel fenn
tudja tartani a világos önazonosságot és a hatalmas távolságok
ellenére képes életben tartani a közösségét. Ez kiválóan jelzi,
hogy mirõl is szól valójában az Internet: nem csúcstechnika és
nem menõ gépek elsõsorban, hanem kommunikáció, közösség és
azonosságtudat.

Durván három évvel ezelõttig az Internet kultúra nagyrészt
a nyugati országok tudományos, felsõoktatási, katonai és
számítástechnikai köreiben gyökerezett. Azonban az Internet
növekedésének nagy része az elmúlt két évben ment végbe, s ez
a felhasználói csoportok típusainak tekintetében robbanásszerû
változásokat okozott. Ma az üzleti szféra több mint 50%-át teszi
ki az Internetnek és a hálózatokon ez a leggyorsabban növekvõ
szektor. A kutatási, a kormányzati, az oktatási és a védelmi
közösség teszi ki az Internet társadalom maradék 50%-át. Ez azt
jelenti, hogy az Internet egyszerre katalizátora a változásoknak
és ugyanakkor maga is hatalmas változásokon megy keresztül.

Az Internetrõl beszélhetünk úgy, mint ami a legjobb úton van
afelé, hogy a "Nagy Testvér" végsõ, legfontosabb eszköze legyen,
de úgy is, mint a jogfosztottak új reményérõl. Biztosak lehetünk
benne, hogy a nyomtatott sajtóhoz hasonlóan a Hálózatot is
használják majd arra, hogy demokratikus akciókról tudósítson és
politikailag mozgósítson egy elszórt és hatalommal nem rendelkezõ
populációt. Minden bizonnyal arra is használják majd azonban,
hogy befolyásolják a fogyasztókat és támogassák az elembertelenítõ
bürokrácia és a hatalmas kormányzati apparátus óriás gépezeteit.
A televízió megjelenéséhez és a tömegkultúra kialakulásához
hasonlóan tudatlanul állunk azoknak a hatalmas erõknek a
bizonytalan jövõje elõtt, amelyek már jelenleg munkálkodnak.

Csak néhány évtized telt el a Gutenberg-féle nyomda feltalálása
után, és már ötven millió könyv volt Európában. Ennek
eredményeként, akár tetszik akár nem, jött a Felvilágosodás Kora
és a modern civilizáció kialakulása. Az interaktív kábeltévével
ellentétben, amelyen keresztül csak a bankszámlánkkal és 500
csatornányi TV-szeméttel tudunk kapcsolatba lépni, az Internet
nem egyszerûen csak egy új szórakoztatási formát jelent, hanem
egy új korszak a kommunikáció és az önerõbõl való publikáció
terén. Az elektronikus pamfletírók kora csendben elkezdõdött.

Egy számítógéppel, egy modemmel és egy Internet kapcsolódással
bármely embernek megvan a lehetõsége, hogy kiadóvá váljon,
tömeges terjesztõje legyen a tudásnak, az információnak és a
félrevezetésnek, a tényeknek, a képzelõdésnek és az irodalomnak.
A történelem során korábban soha ennyi embernek nem volt meg a
lehetõsége, hogy ennyit és ennyi sok emberrel kommunikáljon. A
tömeges hallgatósággal való kommunikáció lehetõsége egy elit
réteg kiváltsága volt eddig -- most már viszont az átlagembernek
is elérhetõ közelségbe került. Egyelõre még nem lehet tudni,
hogy a kormányzatok és a világcégek hogyan próbálják majd
befolyásolni ezt az új erõforrást, de az biztos, hogy egy ilyen
hatalmi és szabadság eszköz nem kerüli el azok figyelmét sokáig,
akik az "irányítópultnál" ülnek. Jelenleg még legalábbis az
Internet a legnagyobb cenzúrázatlan kommunikációs médium a
történelemben, s lehet, hogy az utolsó bástyája lesz a szabad
beszédnek -- mely egyébiránt történelmileg elég ritka jelenség.

Az Interneten belül egy olyan szervezõdés folyik, amely alapjaiban
fogja megrázni a hatalom birtokosait. A Free-Net nevû közösségi
távolsági számítógéphálózatok, melyek a városi régiókban ingyenes
Internet e-mail postafiókokat és pl. kormányzati információkhoz
való hozzáférést nyújtanak, rohamosan terjednek Észak-Amerikában.
Mielõtt ez az évezred véget érne, a legtöbb nagyobb észak-amerikai
város és környéke be lesz kapcsolva a Free-Net világméretû
hálózatába. Ezek a Free-Net központok az elsõ e-mail és Internet
tapasztalatokat biztosítják majd egy új generáció számára.

Idõközben az egyik állam a másik után kezdi az ingyenes Internet
használatot felajánlani a tanulóknak és a tanároknak. Ahol én még
a logarléc használatát tanultam, ott a gyerekeim már az Internet
világában játszanak és tanulnak. Amikor a Free-Net nemzedék betör
a sokféle és már kialakult Internet kultúrákba, annak bizonyosan
ugyanolyan drámai és messzire ható következménye lesz, mint a
könyvnyomtatás feltalálásának. A következõ évszázad hajnala
már egy teljesen behálózott nemzetre virrad majd, melynek
polgárai nagyobb hozzáférési jogokat követelnek a kormányzati
információkhoz, a választott hivatalnokok és a vállalati
döntéshozók ügyeihez. A Szilicium Völgy gyermekeinek és a
Free-Net hálózatnak az egymásra találása, valamint egy, a
mainál jóval nagyobb Internet teljesen átformálják majd az
elképzeléseinket és a tapasztalatainkat a társadalomról,
megváltoztatják az információhoz való viszonyunkat, megmutatják
a tartalom gyõzelmét a stílus felett, és örökre megváltoztatják
az önmagunkról, az idõrõl, a térrõl és a Másikról való
felfogásunkat, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a világûrbõl
látott Föld képe végérvényesen megváltoztatta a modern ember
gondolkodását.

Mi egyszerre vagyunk a Földanya gyermekei és az Elektronikus
Gaia bábái. A gyermekeink arra születtek, hogy a világtudat
egy új formájában vegyenek részt, ami születéstõl adott joga
egy olyan fajnak, amely egyre inkább egy bolygó egyetlen,
egységes közösségének tekinti magát. A technológia mögött,
a rejtett veszélyek mögött, a holnapon túl ott van
-- a nélkülözhetetlen Internet.




Michael Strangelove (Mstrange@Fonorola.Net vagy 613-747-6106)
a Strangelove Internet Enterprises nevû vállakozás alapítója,
amely a "The Internet Business Journal" és a "How to Advertise
on the Internet: An Introduction to Internet-Facilitated
Marketing" kiadója.

Fordítás: Drótos László (h1192dro@ella.hu)