1. AZ ÖRÖK TAO
A Tao, amelyet szavakkal kifejezhetünk,
nem az örök Tao.
A név, melyet az ember ki tud fejezni,
nem az örök név.
A meg nem nevezhetõ Tao az égnek és földnek õsoka.
A megnevezhetõ Tao minden teremtmény õsanyja.
Már a régiek szerint:
csak az állandó vágynélküliség állapota
tesz képessé a fenséges titok szemléletére.
Ellenben, aki nem szabadul meg a vágyaktól,
csak a külsõ jelenségeket szemlélheti.
Ez a kettõ tulajdonképpen eredetében egy.
Csak nevük különbözõ.
Ez az egység a nagy titokzatosság, titkok titka.
Minden titkok megnyilvánulásának kapuja.
2. A BÖLCS PÉLDÁJA
A világon mindenki felismeri a szépet,
de ezzel együtt a rútat is.
Mindenki megismeri a jót,
de ezzel együtt a rosszat is.
Azért olvassuk a régi íróknál:
a lét és nemlét eszméje egymásból fakadnak.
A nehéz és könnyû egymástól érthetõk.
Hosszúság és rövidség egymást magyarázzák.
A magas és mély is egymástól érthetõk.
Szó és hang szintén egymástól érthetõk.
Elõl és hátul egymásból következnek.
Ezért a bölcs mindenben kitart
az akaratnélküli cselekvés mellett.
Példaadás, nem szó az õ tanítása.
A teremtmények körülözönlik
és õ nem hagyja õket cserben.
Alkot s magának nincs semmije.
Munkál s a munka jutalmára maga nem tart számot.
Ha mûve be van fejezve, magának nem igényel semmit.
És mert sohasem igényel semmit, sohasem veszthet semmit.
3
3. A FÖLDI BÉKE
Ha a fejedelem az elõkelõket nem részesíti elõnyben,
akkor nem lesz irígység és versengés az emberek között.
Ha nem helyez súlyt a nehezen elérhetõ dolgokra,
akkor a nép között nem lesznek rablók és tolvajok.
Aki nem törekszik érzéki dolgokra,
annak lelke nyugodt.
Tehát a bölcs uralkodó úgy kormányoz,
hogy a nép szívét megszabadítja az érzéki vágyaktól.
És lelküket erõssé teszi.
Azon van, hogy a nép igénytelen maradjon,
de jellemszilárd legyen.
Mindig óvja az embereket a téves ismeretektõl,
és mentessé teszi õket a vágyaktól.
Azon van, hogy akiknek csak
külvilági ismereteik vannak,
ne hirdethessék azokat
tevékeny törtetés nélkül
s így rend lesz a birodalomban.
4. A TAO ÖRÖKTÕL FOGVA VAN
A Tao lény nélküli,
mégis hatásában kifogyhatatlan.
Az õ titokzatos mélysége
minden dolgok forrása és teremtõje,
egyszerû,
nem hivalkodó,
láthatatlan
örökkévaló némaság.
Nem tudom, kitõl lett,
elõbb volt, mint az Úr.
4
5. A TAOT BENSÕNKBEN KELL MEGISMERNI
Az ég és föld nem ismeri a részrehajlást.
Minden teremtményt úgy tekint,
mint egy áldozati szalmabábot.
A bölcs ember nem ismeri a részrehajlást,
úgy tekinti az embereket, mint a szalmabábokat.
Az ég és föld közti ûr
nemde hasonló a fúvóhoz?
Ez a látszólagos ûr,
mint a fúvó, kimeríthetetlen.
Minél jobban mozgásban van,
annál hatékonyabb.
A Tao szavakkal meg nem nevezhetõ,
bensõnkben kell megismernünk.
6. A TAO A TEREMTÉS FORRÁSA
A mélység szelleme halhatatlan,
ezért nevezzük a titokzatos égi anyának.
Õ az örök teremtés forrása,
a mindenség kezdete.
Örökké levõ és tevékenységében szüntelenül ható.
7. AZ ÖNZÉS ELLEN
Ég és föld örök
és miért örök mindakettõ?
Mert nem magukért élnek,
azért élnek örökké.
Ezért a bölcsnek is a maga énje közömbös.
És így lesz õ a legnagyobb a többi emberek között.
Nem magának él,
azért tûnik ki egyénisége a többiek között.
Tökéletes, mivel nincs benne önzés.
5
8. A TÖKÉLETES EMBER
A legfõbb jóság hasonlatos a vízhez.
A víz természeténél fogva hasznára van a lényeknek.
Mert nem áll ellen abban,
hogy magában akarna maradni.
Mivel megelégszik olyan helyekkel is,
amit az emberek kerülnek,
azért közel van a Taohoz.
A tökéletes ember is az alsóbb helyeken szeret lakni.
Gondolkodásában szereti a mélységet,
az emberekhez jóakaró,
a beszédben õszinte,
a kormányzatban szereti a rendet,
a munkában a lehetõségekhez alkalmazkodik,
vállalatait a maga idejében végzi,
nem törtet, azért nincsenek ellenségei.
9. A BÖLCS ZÁRKÓZOTTSÁGA
Jobb az edényt tele nem tölteni,
semhogy két kézzel kelljen vinni
a túlságosan teli edényt.
Ha az éles tárgyat gyakran használják,
elveszti az élét.
Az arannyal és drágakövekkel megrakott házra
senki sem tud vigyázni.
Ha a gazdagsághoz és ranghoz dölyf járul,
ez romlást von maga után.
Ha valaki érdemes munkát végzett,
és dicsõséget szerzett magának,
az vonuljon vissza,
ezt rendeli a Tao.
6
10. AZ IGAZI ERÉNY
Akinél ész és szív összhangban van,
annál nincs meghasonlás.
Aki szenvedélyeit legyõzi,
s magát szelidségre kényszeríti,
annak lelke hasonlatos a kis gyermekéhez.
Aki belsejét megtisztítja,
minden vétektõl mentes lesz.
Aki a népet szeretve kormányozza az országot,
nem uralkodik sok rendszabállyal,
a dolgok folyását a természetre bízza,
az élet minden körülményei között nyugodtan élhet,
mint ahogy az anyamadár nyugodtan ül a fészkében.
Aki a dolgok mélyéig hatol, meglehet ismeretek nélkül.
A bölcs oltalmazza és ellátja a népet.
Alkot és mitsem igényel.
Hatékony s amellett szerény,
uralkodik zsarnokság nélkül,
ez az igazi erény.
11. ANYAG ÉS LÉNYEG
A kocsikerék harminc küllõje,
mely egy kerékagyban találkozik,
a középen levõ ûr által lesz használhatóvá.
Az agyagból készült edény azáltal válik használhatóvá,
mert belseje üres.
A falba vágott ajtó és ablak használhatósága abban van,
hogy a falban ûrt alkotnak.
A ház használhatósága abban van,
hogy a falak közt ûr van.
Tehát az anyag a dolgok hasznosságát,
az anyagtalan a lényegét határozza meg.
7
12. A VÁGYAK FÉKEZÉSE
Az erõs fény megvakítja az embert.
Az erõs hang az ember fülét süketté teheti.
Az erõs fûszer a nyelv ízlelõ képességét eltompítja.
Lóverseny és vadászat elvadítják az emberi vágyakat.
Nehezen elérhetõ drágaságok az embert gonoszra csábítják.
Ezért a bölcs a lelke sugallatát követi
és nem a szem kívánságait.
Ez utóbbit figyelmen kívül hagyja
és az elõbbit gondozza.
13. RANG ÉS MÉLTÓSÁG ELLEN
Rang és kegyvesztés egyaránt nyugtalanságot okoz.
A rang, a méltóság teher, mint a test terhe.
Mit akar ez mondani?
„A méltóságtól úgy féljetek, mint a kegyvesztéstõl”.
A méltóság lealacsonyít.
Egyaránt félelmet ébreszt,
akár elnyeri, akár elveszti az ember.
Így értendõ, hogy a rangtól úgy kell félni,
mint a kegyvesztéstõl.
Mit jelent ez?
„A méltóság teher, mint a test terhe”.
Ugy-e a test teher?
De, ha már megszabadultunk a testtõl,
a terhet sem kell többé cipelnünk.
Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát,
az méltó az ország kormányzására.
8
14. A TITOKZATOS DICSÉRETE
Föltekintünk rá és nem láthatjuk,
mert a Tao láthatatlan.
Felfigyelünk rá és nem hallhatjuk,
mert a Taot érzékelni nem lehet.
Utána nyúlunk, meg nem foghatjuk,
mert a Tao anyagtalan.
A Tao lényegének ez a háromsága
el nem választható egymástól.
Ez a három különbözõ tulajdonság egységet alkot.
Felszíne nem látható,
mélysége kifürkészhetetlen,
örökké áradó, de megnevezni nem tudjuk,
önmagától van és láthatatlan,
alaktalan alak
és kép nélküli kép.
Láthatatlan, meg nem nevezhetõ,
se eleje, se háta nem látható.
Aki felfogja a régi mestereket,
uralkodik a jelenen,
mert megismerte minden idõk õskezdetét,
azaz megtalálta a Taohoz vezetõ utat.
9
15. AZ ERÉNY RÉGI PÉLDAKÉPEI
A hajdankor bölcsei okosak, finomak,
szellemesek, mélyértelmûek voltak.
Mivel mélyértelmûek voltak,
nem értették meg õket teljesen.
Mivel nem értették õket eléggé,
azért megkísérlem õket megértetni.
Míly óvatosak voltak!
Mint az az ember, aki télen átkel a folyón.
Míly éberek voltak,
mint mikor valaki mind a két szomszédjától fél.
Méltóságosak voltak, mint egy idegen.
Elõzékenyek voltak, mint amily olvadékony a jég.
Egyszerûek, igénytelenek voltak, mint a nyers fa.
Szeretetreméltóak, kedvesek voltak, mint a völgy.
Titokzatosak voltak, mint a mély víz.
Ki tudja a homályosat megvilágítani?
Ki tud életet lehelni a holt anyagba?
Aki telítve van a Taoval,
annak nincs szüksége más teljességre.
Aki más teljességre nem törekszik,
azt az új meg nem vakítja.
Az, ha egyszerû is, tökéletes.
10
16. VISSZATÉRÉS AZ EREDETHEZ
Aki a vágyaktól mentes,
az állandóan megõrzi lelke nyugalmát.
A dolgok keletkeznek és elmúlnak,
elérik kifejlõdésüket, aztán visszatérnek eredetükbe.
Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni.
Megnyugodni azt jelenti, hogy rendeltetését betöltötte.
Rendeltetését betölteni annyi,
mint az örök rendet megismerni.
Az örök rendet megismerni annyi, mint megvilágosodni.
Aki az örök rendet nem akarja megérteni,
az a szenvedélynek hódol és romlásba rohan.
Aki az örök rendet felismeri, az nagylelkû.
Aki nagylelkû, az igazságos.
Aki igazságos, az királyi.
Aki királyi, az az égig ér.
Az égi annyi, mint a Tao.
A Tao örök.
Aki olyan, mint a Tao,
annak a test mulandósága nem árthat.
17. ESZMÉNYI URALOM
A régi kor nagy uralkodóinak kormányzata alatt
a nép csak azt tudta róluk, hogy léteznek.
Utódaikat szerették és dicsérték,
ezek utódaitól már féltek
és a késõbbieket megvetették.
Aki nem hisz, benne sem bíznak az emberek.
A régi nagyok fenséges szavai
míly megfontoltak is voltak!
Ha feladataikat megoldották,
tökéletes munkát végeztek.
A nép csak ennyit mondott:
függetlenek és szabadok vagyunk.
11
18. AZ ERKÖLCSÖK ROMLÁSA
Ahol az emberek elhagyták a Taot,
ott emlegetik mindig az emberszeretetet és az igazságot.
A sok okoskodás és világi ismeret
teremtette a nagy hazugságokat.
Ahol a rokonok közt nincs egyetértés,
ott prédikálnak mindig családi érzésrõl és szeretetrõl.
Mikor az országban zavaros viszonyok vannak,
akkor magasztalják a hûséget és engedelmességet.
19. AZ ÁLERÉNY ÉS ÁLBÖLCSESSÉG ELLEN
Hagyjatok fel álerkölcseitekkel és álbölcsességtekkel:
az emberek százszorosan boldogabbak lesznek.
Hagyjatok föl az emberszeretet és igazság emlegetésével
és a nép visszatér a gyermeki kötelességhez és szeretethez.
Hagyjatok fel az önzéssel és nyerészkedéssel,
mindjárt nem lesznek tolvajok és rablók.
Ebben a három dologban nem elég a szép látszat,
azért gondoskodjatok róla,
hogy az emberek valami maradandóhoz ragaszkodjanak.
Legyetek egyszerûek és becsületesek,
legyetek önzetlenek és fékezzétek vágyaitokat.
12
20. ELKÜLÖNÜLÉS A TÖMEGTÕL
Hagyjatok fel a tudóskodással
és megszabadultok a gondoktól.
Mi különbség van igen és valóban között? Semmi.
Mi különbség van jó és rossz között? Igen nagy.
Amit az egész világ félve tisztel,
azt nem szabad nem tisztelni.
Oh, határtalan setétség!
Hogy nem akar végeszakadni!
Az emberek ujjongnak örömükben,
mint fényes áldozati ünnepélyeken.
Vagy mikor tavaszi ünnepen felhágnak a toronyba.
Csak én heverek csendben, lustán,
mint aki nem kaptam jelet a cselekvésre.
Mint az újszülött, aki még nem tud nevetni.
Fáradt vándor vagyok, akinek nincs hová fordulnia.
A nagytömeg bõségben él, csak én vagyok koldus.
Valóban együgyû és zavarosfejû vagyok.
Az emberek világosságban élnek,
csak én vagyok homályos.
A tömeg víg, csak én vagyok szomorú.
Nyugtalan vagyok, mint a tenger.
Folyton ûzetve, mint aki sehol sem tud megállni.
Mindenkinek van hivatása, csak én vagyok buta paraszt.
Egyedül én vagyok más, mint a többi emberek.
Mert én tisztelem teremtõ és fenntartó Anyámat.
21. A SZÍV ÜRESSÉGE
A mindent teremtõ erõ a Taoból és általa lett.
A Tao láthatatlan és felfoghatatlanul hat a lényekre.
Láthatatlan és felfoghatatlan,
minden forma benne van.
Meg nem érthetõ és felfoghatatlan.
Minden dolog benne van.
Mélységes és titokzatos,
benne van a lét magva.
Ez a lényeg csalhatatlan.
Benne van a hit.
Neve kezdettõl fogva mind a mai napig változatlan.
Minden dolog eredete tõle van.
Honnan tudom, hogy minden dolog eredete tõle van?
Mert ismerem a Taot.
13
22. AZ ALÁZATOSSÁG MAGASZTALÁSA
Ami nem teljes, teljessé válik.
Ami görbe, egyenessé lesz.
Ami üres, megtelik.
Ami öreg, megújhodik.
Akinek kevés van, annak adatik.
Akinek sok van, hiányt fog szenvedni.
A bölcs felfogja az Egyet
és ezért õ lesz a birodalom mintaképe.
Nem akar tündökölni, azért megvilágosodott.
Maga nem akar semmi lenni, ezáltal lesz fenség.
Nem dicsekszik és tökéleteset alkot.
Nem tolja magát elõtérbe, mégis az élre kerül.
Nem harcol, senki nem száll vele vitába.
A régi közmondás azt tartja: „Ami fél volt, teljessé válik”.
Vajjon üres szavak-e ezek?
Bizony az igazi tökéletességhez
minden magától odaáramlik.
23. A TAO KÖVETÕJE
Keveset szólj, - ez a természetes.
A forgószél nem tart holnapig.
A záporesõ nem tart egész nap.
És kitõl függ mindez?
Az Égtõl és a Földtõl.
Ég és Föld nem képes tartósabban hatni,
annál kevésbé az ember.
A régiek szerint:
aki a Taonak hódol, egy lesz vele.
Aki az erényt követi, annak lénye az erény.
Aki gonosznak hódol, gonoszul vész.
Aki a Taoval egy lesz, azt a Tao átöleli.
Aki az erénynek hódol, annak az erény hatalom.
Aki a gonosszal egy, azt a gonosz elpusztítja.
Bizony mondom nektek,
aki nem hisz, annak mások sem hisznek.
14
24. AZ ELÕKELÕSÉG
Aki lábujjhegyen áll, nem áll szilárdan.
Aki szétterpesztett lábakkal jár, nem halad elõre.
Aki fitogtatja magát, az nem tündöklik.
Az önzõnek nincs becsülete.
Öndicséret nem igazi érdem.
Aki magát elõtérbe tolja, az nem elõkelõ.
A fentieknek a Taohoz semmi köze.
Ezek annyit érnek, mint a konyhahulladék.
A bölcs, akiben a Tao van, távol van az ilyenektõl.
25. A NÉGY NAGYSÁG
Van egy lény: felfoghatatlan és tökéletes.
Ég és Föld keletkezése elõtt már megvolt.
Hangtalan és test nélküli.
Mindenfelé áradó.
Változhatatlan és örök.
Nevezhetjük a világ anyjának.
Mivel nevét nem tudom, elnevezem Taonak.
Meg akarom nevezni, elnevezem fenségesnek.
Fenséges annyi, mint végtelenbe haladó.
Végtelen annyit jelent,
hogy a legmesszebb távolságokig is elér.
Messze távolokba hat és mindenütt jelen van.
Már a régiek azt mondták:
A Tao nagy, az Ég nagy, a Föld nagy, a császár nagy.
Négyféle nagyság van a világon
és ezek egyike az emberek királya.
Az ember a Föld függvénye,
a Föld az Ég függvénye,
az Ég a Tao függvénye,
a Tao törvénye sajátmagában van.
15
26. A NEHÉZ MIBENLÉTE
A nehéz a könnyû gyökere.
A nyugalom a mozgás irányítója.
A bölcs, ha egész nap jár-kel is,
sohasem veszti el lelki nyugalmát.
Ha pompás kastélyai vannak,
nyugodtan lakja és nyugodtan távozik belõle.
Még inkább kell lelki nyugalommal birnia
a tizezer harci kocsi urának.
Mert, ha könnyelmû, elveszti a népet.
Ha szenvedélyes, elveszti a trónt.
27. A BÖLCS TEVÉKENYSÉGE
A jó vándor mindig megtalálja a helyes utat.
A jó szónok nem vált ki ellenzést.
A jó számolónak nem kell számológép.
A jó házgondnok nem tesz zárat az ajtókra,
mégsem törnek be a házba.
Aki mester a kötésben, nem köt csomókat,
kötését mégsem lehet kibogozni.
Ez érvényes a bölcs uralkodóra is.
A bölcs mindig tud felebarátain segíteni
és sohasem hagy el senkit.
Minden teremtményen tud segíteni,
nem hagy semmit elveszni.
Mert õ belsõleg megvilágosodott.
A magasabbrendû ember az alacsonyabbrendûek vezetõje.
Az alcsonyabbrendû a magasabbrendûnek eszköze.
Aki tanítóját nem tiszteli,
aki tanítványát nem szereti,
minden tudása mellett is nagy vakságban él.
Ezt igen fontos tudni a népnek és az állam vezetõjének.
16
28. VISSZATÉRÉS AZ EGYSZERÛSÉGHEZ
Akiben a férfias erõ mellett nõies szelidség van,
az a birodalom mintaképe.
Aki a birodalom mintaképe,
mindig megmarad az erény mellett
és hasonlatos lesz az újszülötthöz.
Aki érzi a maga felsõbbségét, s mégis alázatos marad,
az lesz a birodalom mintaképe.
Aki a birodalom mintaképe, az örök erény követõje,
nyugodtan visszatérhet az õsi egyszerû élethez.
Aki érzi a maga felsõbbségét, mégis alázatos marad,
az lesz a világ mintaképe.
Aki a világ mintaképe, az örök erény követõje,
nyugodtan visszatérhet az õsi egyszerûségbe.
Egyszerûsége hasonlatos a durva fához.
A fát lenyesik, mielõtt szerszámot faragnak belõle
A bölcs, aki a tökéletesség mintaképe,
a hivatalnokok közt elsõ lesz az államban.
Igazi nagy uralkodónak nem szabad zsarnoknak lenni.
29. A BÖLCS KERÜLI A TÚLZÁST
Ha valaki a birodalmat erõszakkal akarja kormányozni,
ez, mint a tapasztalat mutatja, nem sikerül.
A birodalom szellemi eredetû alakulat,
és nem lehet erõszakkal vezetni.
Aki erõszakot alkalmaz a kormányzásban,
megrontja a birodalmat.
Aki a hatalmat zsarnoki módon érvényesíti,
az elveszti azt.
A világon minden változó és mulandó,
az emberek váltakozva,
hol elõl, hol hátul haladnak,
majd erõszakosak, majd gyengék,
majd indulatosak, majd higgadtak,
majd gyõzõk, majd legyõzöttek.
A bölcs azonban sohasem becsvágyó,
mindig kerüli a nagyzolást,
kerüli mindenben a túlzást.
17
30. A HÁBORÚ ELLEN
Aki a Tao értelmében kormányoz,
az nem alkalmaz fegyvert a birodalomban.
Bánásmódja a kiegyenlítés.
A seregek nyomában felburjánzik a gaz és gyom.
Nagy háborúnak nyomában jár az éhezés.
A derék eltökélt, de kerüli az erõszakot.
Nem dicsekvõ, sohasem fennhéjázó.
Csak akkor harcol, ha szükséges.
Távol van tõle az erõszak.
Ha a teremtmények erejükben kifejlõdtek, megöregednek.
Aminek ilyen változó sorsa van, az nem Tao-szerû,
ami nem Tao-szerû, az mulandó.
31. A FEGYVEREK ELLEN
A legszebb fegyverek is szerencsétlenséget hozó eszközök,
ezért méltán ellenük van minden Tao-követõ ember.
A nemes ember békében a baloldalt tartja megtisztelõnek,
a fegyverviselésnél a jobboldal a tiszteletadó.
A fegyverek szerencsétlenséget okozó tárgyak.
Nem nemeslelkû embernek való eszközök.
Nemes csak akkor él velük, mikor nem tehet máskép,
mert a bölcsre nézve a béke és nyugalom a legfontosabb.
A bölcs gyõz, de nem örül neki.
Mert aki örül a fegyveres gyõzelemnek,
az emberölésnek örül.
Aki az emberölésnek örül, nem gondolja meg,
hogy nem éri el azt, amire
a birodalom javáért törekednie kellene.
Békében a baloldal a megtisztelõ hely, háborúban a jobb.
Az alvezér a baloldalon áll, a fõvezér a jobboldalon.
Ez úgy van, mint a temetési menetnél szokás.
Sok embert ölni bánatot és könnyet jelent.
Ezért a diadalmas sereg úgy vonul, mint a temetési menet.
18
32. A BÖLCS ERÉNYE
Az örök Tao névtelen.
Õsi egyszerûségében legyõzhetetlenül nagy.
Ha fejedelmek és királyok a Tao követõi volnának,
úgy minden lény magától tisztelné õket.
Ég és föld egyesülnének és mézes harmatot hintenének alá.
A népnek nem volna szüksége uralkodókra.
Béke és rend volna a nép közt
anélkül, hogy valaki
parancsolna nekik.
Mikor a Tao teremt, csak akkor van neve.
A név elhatárolja a dolgokat.
Aki ezt felismeri és a Tao-t követi,
minden veszélyt kikerül.
A Tao rendeltetése az ég alatt,
hogy hasonlatosan a vizeket befogadó tengerhez
mindennek végtelen célja legyen.
33. KÜLÖNBÖZÕ ERÉNYEK
Aki másokat ismer, okos.
Aki magát ismeri, bölcs.
Aki másokat legyõz, erõs.
Aki önmagát legyõzi, hõs.
Aki megelégedett, az gazdag.
Aki bátran tör elõre, az eléri célját.
Aki helyét nem hagyja el, az maradandó.
Aki a halállal nem enyészik el, annak örök élete lesz.
19
34. A TÖKÉLETESSÉG FELADATA
A nagy Tao mindenütt jelenvaló.
Jobbról-balról mindenütt jelen van.
Minden teremtmény egyedül neki köszönheti létét.
És õ mindegyiket gondjaiba veszi.
Teremti õket, de nem mondja a magáénak.
Minden teremtményt táplál és szeret.
De nem adja velük szemben az urat.
Mivel örökké igénytelen, a legkisebbnek mondhatjuk.
Mindent magában foglal,
de nem adja velük szemben az urat.
Azért a nagyok közt a legnagyobbnak nevezhetjük.
A bölcs ember sem adja a nagyot,
azért képes nagyot alkotni.
35. A TAO KÖVETÉSE BOLDOGSÁGOT AD
Aki a fenséges Tao mellett kitart,
annak hódol az egész világ.
Ahol az uralkodó Tao-követõ, ott nincsenek bajok.
Béke, boldogság, alázat honol a birodalomban.
Ahol zene és vidám lakoma van, ott megáll az idegen.
De, sajnos, az örök Tao nem vonzza úgy az embereket.
Aki felnéz a Tao-ra, nem látja.
Aki figyel rá, nem hallja.
De aki él vele, örökké kívánja.
36. A TITOK NYITJA
A terebélyes összemegy.
Az erõs gyönge lesz.
Ami emelkedik, alászáll.
Aki kapni akar, tanuljon meg adni.
Ezen példákkal egy mélyebb igazság van megvilágítva:
„A puha legyõzi a keményet,
A gyenge legyõzi az erõset.”
Jobb a halakat meghagyni a vízben.
Legjobb, ha az emberek nem ismerik meg
a gyilkos fegyvereket.
20
37. A HATALOM HELYES GYAKORLÁSA
A Tao örök nyugalom, mégis örökké teremt.
Oh, bárcsak a királyok és fejedelmek követnék a Tao-t.
A világ magától, belsõ ösztönbõl, változatlan maradna.
És ha vágyak támadnának, hogy átalakítsák,
én megtenném a magamét, hogy õket
a névtelen Tao igénytelenségével visszatartsam.
A névtelen Tao vezet a vágynélküliséghez,
ez vezet a lelki nyugalomhoz
és így a birodalomban tökéletes lesz a rend.
38. AZ ERÉNY
A magasabbrendû erény nem fitogtatja magát,
azért igazi erény.
Az alsóbbrendû erény mindig erénynek akar látszani,
és azért nem igazi értelemben való erény.
A magasabbrendû erény a dolgok folyását
a természetre bízza.
Az alsóbbrendû erény törtet és mindent erõszakol.
Az igazi emberszeretet tevékeny anélkül,
hogy a maga elõnyét keresné.
Az igazi igazságszeretet tevékeny, célja van vele.
Az igazi erkölcs is tevékeny, de ha valaki nem követi,
kényszeríti õt, hogy kövesse.
Azért mondják:
Ahol a Taot megtagadják, ott felbukkan az erény.
Ahol az erényt nem követik, ott felbukkan a szeretet.
Ahol nincs emberszeretet, ott felbukkan az igazságosság.
Ahol az igazságot megtagadják, ott felbukkan az erkölcs.
Ez az úgynevezett erkölcs azonban csak
látszata a hûségnek
és szeretetnek és a bomlás kezdete.
A külsõ tudás a Tao-nak csak virága és a butaság kezdete.
Azért az igazi férfiú a belsõt igyekszik meghódítani,
és nem elégszik meg a külsõ látszattal.
A gyümölcsöt tartja meg és nem a virágot.
Az elsõt választja és a másodikat elveti.
21
39. A TÖRVÉNY FORRÁSA
Kezdetben a Taoból lettek:
Az Ég, mely a Taonak köszöni világosságát.
A Föld, mely a Taonak köszöni szilárdságát.
A Szellem, mely a Taonak köszöni az öntudatot.
A Mélység a Tao által lett teljessé.
Minden lény a Taonak köszöni az életét.
Az uralkodók a Tao által lettek a világ vezetõi.
Minden a mindenható Egytõl ered.
Az Ég világosság nélkül összeomlanék.
A Föld szilárdság nélkül szétmállanék.
A Szellem öntudat nélkül felbomlanék.
A völgyek víz nélkül kiszáradnának.
A teremtmények élet nélkül elpusztulnának.
Az uralkodók tekintély nélkül elbuknának.
A nagy fejedelmek és királyok magukat
árvának, csekélységnek, méltatlanoknak nevezik.
Nemde ez azért van,
mert õk a nyers földet teszik lényük alapjának.
A kocsi egyes részei még nem kocsik.
A fenti királyok kerülik a drágakõ ragyogását,
s leszállnak az egyszerû néphez,
mikor durva kõdarabhoz hasonlítják magukat.
40. ÕS-TAO
A Tao útja az örök körforgás.
A Tao megnyilatkozási módja a megnyugvás.
Minden lény a létbõl keletkezett.
A lét az Õs-Tao-ból.
22
41. HASONLÓSÁG ÉS KÜLÖNBSÉG
Az elõkelõ gondolkodású emberek, ha a Tao-ról hallanak,
akkor minden igyekezetükkel követik a Tao-t
és nem fordulnak el tõle.
Az átlagemberek, ha a Tao-ról hallanak,
egy ideig követik, azután elfelejtik.
A közönséges emberek, ha a Tao-ról hallanak,
szeretnek gúnyolódni rajta.
Ha ily embernek a Tao nem szolgálna gúny tárgyául,
bizonyára nem volna joggal Tao-nak nevezhetõ.
Ezért mondták a régi verselõk:
Akit a Tao megvilágosított, azt homályosnak tartják.
Aki a Tao-ban haladt elõre, azt elmaradottnak tartják.
Aki a Tao-hoz hasonló, azt közönségesnek tartják.
Aki a legtökéletesebb az erényben, azt ócsárolják.
Aki tisztaéletû, az szerintük együgyû.
Akiben többféle jelenség van, azt kevésre becsülik.
A szilárd jellemû ember a gyarlók szemében ingatag.
Az igazi erkölcs az õ szemükben züllés.
A fenséges Tao olyan, mint
a végtelen négyszög, melynek nincs sarka.
A fenséges Tao olyan, mint
a végtelen nagy hang, amely ritkán hallható.
A fenséges Tao olyan, mint
a végtelen nagy edény,
amely sohasem készül el.
A fenséges Tao olyan, mint
a végtelen nagy kép,
melynek határai elmosódnak.
A Tao titokzatos és névtelen.
Csak õ képes áldani és tökéletessé tenni.
23
42. A TAO ÚTJA
A Tao-ból lett az egység.
Egybõl lett a kettõ.
Kettõbõl lett a három.
A háromság hozta létre a teremtményeket.
A teremtmények a Jin és Jang õselembõl lettek.
Mindkettõt az életlehellet köti össze.
Az emberek nem szeretik, ha
tökéletlennek, méltatlannak nevezik õket.
De azért a fejedelmek és királyok
szokták magukat ilyen címekkel is illetni.
Azért joggal mondják:
Aki magát lealacsonyítja, fölemelkedik,
aki fölemeli magát, alább kerül.
Ezt tanítja a közmondás:
A zsarnokok nem halnak meg természetes halállal.
A magam részérõl ezt én is alaptanomnak tekintem.
43. A MINDENHATÓ TEVÉKENYSÉG
A lágy legyõzi a keményet.
Az anyagtalan behatol a szilárdba.
Ebbõl világlik ki a cselekvésnélküliség értéke.
Tanít szavak nélkül, tökéletesít a maga példájával.
A világon csak kevésnek sikerül ez.
44. INTELMEK
Mi fontosabb: a hírnév, vagy a saját éned?
Mi ér többet: a testi jólét, vagy a vagyon?
Mi rosszabb: nyerni vagy veszteni?
A régiek azt mondták:
Aki szenvedélyek rabja, az könnyelmûen sokat elpazarol.
Aki sokat gyûjt, sokat veszthet.
Aki megelégedett, az nem szenved lealacsonyítást.
Aki önmagát fékezi, elkerüli a veszélyt.
Aki megelégszik a Tao-val, azt a Tao maradandóvá teszi.
24
45. A LELKI TISZTASÁG ÉS BÉKE VÁLTJA
MEG A VILÁGOT
A bölcs a maga tökéletességét tökéletlenségnek tartja.
Ezáltal lesz maradandó az õ hatása.
A bölcs a maga teljességét ürességnek tartja.
Ezáltal kifogyhatatlan lesz az õ tevékenysége.
A bölcs a maga egyenességét görbeségnek,
okosságát balgaságnak,
kiváló szónoki képességét dadogásnak tartja.
A mozgás legyõzi a hideget.
A nyugalom legyõzi a hõséget.
Akiben lelki tisztaság és béke van, az a világ példaképe.
46. A VÁGYAK MÉRSÉKLÉSE
Ha a birodalom népei között a Tao érvényesül,
akkor a lovakat a mezõkön ekébe fogják.
Ha a birodalomban nem érvényesül a Tao,
akkor a birodalom legelõin hadimének legelnek.
Nincs nagyobb vétek, mint a szenvedélyek rabjának lenni.
Nincs nagyobb boldogtalanság, mint az elégedetlenség.
Nincs ártalmasabb bûn, mint a kapzsiság.
Ezért jól jegyezzétek meg:
Aki megelégedett tud lenni,
annak örökké van mindene.
47. A BÖLCS SZEMLÉLETE
A világot megismerheti az ember anélkül,
hogy kimenne a házból.
Az ég Tao-ját úgy is láthatja az ember,
ha nem néz ki az ablakon.
Minél messzebb megy valaki a külvilági ismeretekben,
annál kevésbé van igazi ismerete.
Ezért a bölcs ember nem megy messze,
mégis eljut a megismeréshez.
Nem látja a dolgokat, mégis meghatározza õket.
Nem törtet, mégis sikerül neki tökéleteset alkotni.
25
48. A VU-VÉ ELV KÖVETÉSE
Aki a világi tudományokba elmerül,
az napról-napra több vágy rabja lesz.
Aki a Tao-ba merül el, annak vágyai lelohadnak.
Egész addig, míg eljut a Vu-Vé-hez,
a Vu-Vé elvet követve, nem avatkozik a természet folyásába
és mégis minden magától rendben megy.
A birodalom kormányát csak az nyerheti el,
aki nem avatkozik kelleténél többet a dolgokba.
Ha valaki kelleténél többet avatkozik a dolgokba,
nem méltó az uralomra.
49. AZ IGAZI FELEBARÁTI SZERETET
A bölcsnek nincs önzõ szíve.
A népet úgy szereti, mint saját magát.
A jókkal szemben jó, a rosszakkal szemben is jó,
mert lényege a jóság.
Az igazakhoz hû, a hamisakhoz is hû,
mert lényege az emberszeretet.
A bölcs magánosan, csendes visszavonultságban él
a nagyvilágban, de szívébe zár mindenkit.
A nép föltekint és figyel reá,
õ pedig a népet gyermekének tekinti.
50. A SEBEZHETETLEN EMBER
A világra jönni annyi, mint a halál küszöbéhez jutni.
Életnek, halálnak tizenhárom csatlósa van.
Az ember alighogy megszületik, már ez a tizenhárom
csatlós viszi a halál felé.
Miért van ez?
Mert az ember a maga életét túlságosan vágyakban éli le.
Hallottam valaha a következõket:
Aki életét helyesen éli le, annak nem kell
vándorútján sem tigristõl, sem orrszarvútól félnie.
Az ilyen ember az ellenség hadseregén át is
páncél és fegyver nélkül szabadon vonulhat el,
mert sem a tigris, sem az orrszarvú, sem a fegyver
nem tud neki ártani.
Miért van ez?
Mert az ilyen ember sebezhetetlen.
26
51. AZ ERÉNY GYAKORLÁSA
A Tao teremti a teremtményeket
és a belõle áradó legfõbb erõ fenntartja,
testi formába önti és képességekkel ruházza fel õket.
Ezért a teremtmények közt nincs egy sem,
mely a Taot ne imádná és a legfõbb erõt ne tisztelné.
És ezt a Taonak kijáró hódolatot és a legfõbb erõnek
kijáró tiszteletet senki sem parancsolja rájuk,
ez a hódolat és tisztelet mindig önmagától jön.
Már a régiek is azt mondták:
A Tao teremti és fenntartja,
felneveli és gyarapítja a teremtményeket,
erõt ad nekik s tõle függ, hogy kifejlõdnek és megérnek.
Õ gondoskodik róluk és védelmezi õket.
Azért a bölcs is alkot és mitsem mond a magáénak.
Tevékenykedik és nem igényel semmit.
Vezet, de nem parancsol.
Ez az igazi erény.
52. VISSZATÉRÉS AZ EREDETBE
A világ õsokát ég és föld anyjának hívhatjuk.
Aki anyját megtalálta, az az õ gyermekének tudja magát.
Aki az õ gyermekének tudja magát,
hûségesen kitart anyja mellett.
És az Én megszüntével vértezve van minden veszély ellen.
Ha az ember az érzéki világ ösztöneitõl elzárja magát,
nyugodt lehet, ha a halál közeleg.
De aki a földi örömöket keresi,
annak nincs szabadulása, ha földi létét befejezte.
Megvilágosodott, aki a láthatatlan Taot látja.
Hõs, aki lényének szelidségét megõrzi.
Az ilyen megvilágosodva tér az örök fényességhez.
Ha valaki a Tao fényességét élvezi,
mindig visszatér az eredetbe.
Nem hal meg a testi halállal,
hanem bejut az örök életbe.
27
53. A GÖRBE ÚT
Ha elegendõ megismerésem volna, hogy a Tao útján járjak,
csak attól félnék, hogy ne erõszakoljam a dolgok folyását.
Mert a nagy Taot rendkívül egyszerü elérni,
de az emberek szeretik a mellékutakat.
Ahol a paloták a kelleténél pompásabbak,
a mezõkön gyom burjánzik és a magtárak üresek,
ahol díszes tarka ruhákat öltenek,
ahol cifra kardokat viselnek,
ahol evés-ivásban mértéket nem tartanak,
ahol vagyont, kincseket gyûjtenek,
ott rablóvilág uralkodik, nem a Tao.
54. A BELSÕ SZEMLÉLET ÁPOLÁSA
Amit jól megalapoznak, az maradandó.
Amit jól õriznek, az nem vész el.
Akinek gyermekei és unokái vannak, annak emlékét az
utódok kegyeletes áldozatokkal tisztelik meg.
Ha a fejedelem a Taot a saját személyében ápolja,
akkor az õ erénye az igazi erény lesz.
Ha a családban ápolja a Taot,
akkor az õ erénye dúsan virul a családban.
Ha a községben ápolja a Taot,
akkor az õ erénye maradandó lesz.
Ha az országban ápolja a Taot,
akkor ez az egész országban áldásos lesz.
Ha a birodalomban ápolja az erényt,
akkor a boldogság egyetemes lesz.
A régiek szerint:
Az egyént a Taot követõ személyhez képest kell értékelni.
A családot a Taot követõ családhoz képest,
a községet a Taot követõ községhez képest,
az országot a Taot követõ országhoz képest,
a birodalmat egyetemes jóléte szerint kell értékelni.
28
55. AKI AZ ÖRÖKKÉVALÓT ISMERI,
MEGVILÁGOSODOTT
Akiben az erény teljessége van,
hasonlatos az újszülött gyermekhez.
A gyermek semmit sem tud a mérges kígyóról,
sem a vadállatról, sem a ragadozó madárról.
A gyermek nem ismeri a veszélyt.
Csontjai gyengék, vágya erõtlen,
mégis erõsen tud markolni.
A nemekrõl nincs tudomása,
de nemi szerve izgul.
Mert szervezete tökéletesen kialakult.
Egész nap kiabál és hangja mégsem rekedt,
mert testében tökéletes a belsõ összhang.
Aki az éggel való összhangzatot ismeri, az örökké él.
Aki az örökkévalót megismeri, az bölcs.
Aki magában az erényt gyarapítja, az boldog.
Aki a szív vágyait a lelkierõnek aláveti, az erõs.
Ha a teremtmények kifejlõdtek, akkor öregedni kezdenek.
Az öregség már Tao nélkül való állapot.
Ami Tao nélkül való, az közel van a véghez.
56. AZ ERÉNY NEM HIVALKODÓ
A bölcs, aki ismeri a Taot, nem beszél róla.
Aki beszél róla, nem ismeri a Taot.
Aki ismeri a Taot, ajkait bezárja
és az érzékek kapuit eltorlaszolja.
Ami éles, letompítja,
ami zavaros, megtisztítja,
ami vakító, mérsékeli,
igénytelen, mint a porszem.
Ez a Tao-val való titokzatos hasonlatosság.
A bölcs cselekvési módjában nem befolyásolható.
Sem szeretettel, sem ócsárlással, sem haszonnal,
sem kártevéssel, sem tisztességgel, sem becsmérléssel.
Azért õ a birodalomban a legtiszteletreméltóbb férfiu.
29
57. AZ IGAZI KORMÁNYZAT
Az országot törvényekkel kormányozzák.
A háborúban cselvetéssel hadakoznak.
Természetes fejlõdés mellett rend van az államban.
Honnan tudom, hogy ez így van?
Mert minél több tilalom és korlátozás van a birodalomban,
annál szegényebb lesz a nép.
Ha a birodalomban a fegyverek szabad használata
meg van engedve, akkor zavarok vannak a nép közt.
Minél több a ravaszság és mesterkedés
az emberekkel való bánásmódban, annál több
váratlan és szokatlan dolog történik.
Minél több törvényt és rendeletet hirdetnek ki,
annál több a tolvaj és rabló.
A bölcs már régen megmondta a következõket:
Én nem parancsolok és a nép mégis jólétben él.
Szeretem a békét és a nép magától becsületes lesz.
Nem erõszakolom a dolgokat s a nép magától boldogul.
Mentes vagyok a vágyaktól, és a nép
magától egyszerû és igénytelen lesz.
58. SZABADSÁG, ELNYOMÁS
Szabadságtisztelõ kormányzat alatt a nép boldog.
Ahol túlbuzgó a kormányzat, ott nyomoruságos a nép élete.
A nyomorúság csak árnyéka a boldogságnak.
A boldogságra állandóan leselkedik a nyomor.
De ki látja be, hogy a legfõbb dolog,
ha nem kormányozzák túlságosan a népet?
Különben az igazak gonoszakká, a jók csalókká lesznek.
Valóban a nép szemének vaksága igen sokáig tart.
A bölcs ember igaz, de nem ejt sebeket.
Lelkiismeretes, de nem ócsárol másokat.
Igazságos, de nem önkénykedõ.
Tündöklõ, de nem hivalkodó.
30
59. TAKARÉKOSSÁG
A kormányzatban, mellyel az ember az eget szolgálja,
semmi sem oly fontos, mint a szükséges tartalék megteremtése.
A takarékosságot idejében kell megkezdeni.
Aki így cselekszik, az az erény kincseit gyüjti magának.
Aki az erény kincseit gyüjti magának, az mindenható.
Aki mindenható, az nem ismer határokat.
Aki nem ismer határokat,
az egész birodalom népét megnyeri magának.
Aki a birodalom népét megnyerte magának, az maradandó.
Az ilyennek még gyökere van a népben.
Útja a halhatatlansághoz vezet.
60. AZ URALKODÁS GYAKORLÁSA
Egy nagy birodalmat úgy kell vezetni,
mint ahogy a kis halakat sütik.
Ahol a birodalomban a Tao uralkodik,
ott a szellemek nem jutnak ártó szerephez.
Nem mintha erejük nem volna hozzá,
de erejüket nem érvényesítik ellenségesen az emberek ellen.
Egyszerûen csak nem ellenségesek az emberekkel szemben.
A bölcs uralkodó sem nyomja el a népet,
se az egyik, se a másik nem árt:
mert az erény egyesíti õket áldásos hatásukban.
31
61. AZ ALÁZAT DICSÉRETE
Egy nagy ország hasonlatos a folyamhoz,
melybe az Ég alatt minden víz beletorkollik.
Hasonlatos az asszonyhoz;
az asszony szelídségével meghódítja a férfit.
De a szelídség odaadást jelent.
A nagy ország közeledésével
megnyeri a kis országot.
A kis ország a nagyhoz való alkalmazkodásával
megnyeri magának a nagy országot.
Némelyek azért odaadók,
mert a másikat meg akarják nyerni,
és mások azért odaadók,
mert meg akarnak nyeretni.
De ha a nagy országok nem akarnak egyebet,
mint az embereket magukban egyesíteni és táplálni,
a kis országok nem akarnak mást, mint csatlakozni
és embertársaiknak szolgálni:
így mindkettõ eléri célját, amire törekszik.
Ehhez azonban - mint mondtuk - szükséges,
hogy a nagyok emberségesek és odaadók legyenek.
32
62. AKI KERESI, MEGTALÁLJA A TAOT
A Tao minden teremtmények szent oltalma,
a jó emberek drága kincse,
a rosszak végsõ menedéke.
Szép szókkal sokat lehet az emberekkel elérni.
De nemes cselekedetekkel teljesen
meg lehet õket nyerni és irányítani.
De hát hogy állunk a rosszakkal?
Vajjon miért kellene õket veszni engedni?
Miattuk állították oda példának
az uralkodókat és minisztereket.
Bár a fejedelmeknek olyan fõhivatalnokai vannak,
akik nefritlemezt tartanak szájuk elõtt,
mikor az ég fiával beszélnek
és négyes fogaton járnak,
ez még mindig nem annyi, mint
a Tao-ban való megnyugvás és gyarapodás.
Vajon miért tisztelték a régiek a Taot?
Nemde azért, mert róla bizonyára elmondhatjuk, hogy:
Mindenki megtalálhatja õt, aki keresi
és õ a vétkeseknek elengedi vétküket.
Azért õ az egész világ tiszteletének tárgya.
63. A ROSSZAT IS JÓVAL VISZONOZZÁTOK
Cselekedjél a természet rendje szerint,
sohase erõszakold a dolgokat,
ne keresd a túlzott élvezeteket,
lásd meg a nagyot a kicsiben,
lásd meg a sokat a kevésben,
a rosszat is jóval viszonozd.
A nehezet addig vállald, míg könnyû,
a kicsibõl csinálj nagyot.
Mert a világon a legnehezebb dolgok
valami könnyûvel kezdõdnek.
A legnagyobb dolgok is
valami kicsivel kezdõdnek.
A bölcs ember sohasem gondol a maga nagyságára,
éppen ezért képes tökéleteset alkotni.
Aki könnyen igér, kevés hitelre talál.
Aki a nehezet könnyen veszi,
bizonyára sok nehézséget küzd le az életben.
A bölcs mindig mérlegeli a nehézségeket.
És éppen azért mindent könnyûnek talál.
33
64. ÜGYELJ A JELENTÉKTELENRE IS
Ami nyugszik, könnyen tartható.
Ami még nem jelentkezett,
arra könnyen lehet készülni.
Ami gyenge, könnyen törik.
Ami csirájában van, még elfojtható.
Azért légy óvatos és elõrelátó,
nehogy valami baj érjen.
A rendrõl addig kell gondoskodni,
míg a zavar be nem következik.
A fatörzs hajszálvékony gyökérbõl fejlõdik.
A 9 emeletes tornyot is egy kosárnyi földbõl kezdik rakni.
Az ezer mérföldnyi út is egy lépéssel kezdõdik.
Aki a természet folyása ellen tesz, kárát vallja.
Aki csak magának kapar, elõbb-utóbb vesztes lesz.
Ezért a bölcs nem cselekszik önzésbõl,
és soha nem lesz kárvallott.
Nem kaparint semmit magához és nem veszt semmit.
Ellenben a nép, mely mindig a hasznot nézi,
mielõtt befejezne valamit, elrontja,
mert a kivitel elõtt elhanyagolta a célt.
Ha az ember a végét úgy megfontolná,
mint a kezdetet, akkor nem szenvedne kárt.
A bölcs legyõzi szenvedélyét,
s nem becsüli sokra a nehezen elérhetõ javakat.
Nem törekszik a tudós dicsõségére
s ahol a tömeg jár, azt a teret kerüli.
A természet rendje szerint cselekszik,
anélkül, hogy zavarná azt (fondorlattal vagy erõszakkal).
34
65. A TISZTA LÉLEK
Akik régente kitüntek a Tao követésében,
azok nem törõdtek a nép felvilágosításával,
hanem egyszerû és természetes
viszonyok közt tartották a népet.
Tanult népet nehéz vezetni.
Az államot ravasz fogásokkal kormányozni
annyi, mint tönkretenni.
Aki az államot nem fondorlattal kormányozza,
az boldoggá teszi azt.
Aki ezt a két dolgot tudja, az példakép.
Ha valaki a nép eszményképe tud lenni,
az ilyen uralkodót az igazi erény díszíti.
Az ilyennek erénye mélységes és messze világító,
egyénisége mindenkitõl különbözõ
és mûködése nagy elismerést arat.
66. ÖNMEGTAGADÁS
Hogy a folyamok és a tengerek
a völgyek összes vizeinek királyai,
ez onnan van, hogy mélyebben fekszenek.
Ezért õk az összes vizek királyai.
Ennek megfelelõen a bölcs,
ha mint uralkodó az emberek fölött akar állni,
akkor szolgálja õket.
Az ilyen uralkodó a nép igazi vezetõje.
Jóllehet a maga énjét háttérbe szorítja.
Ily módon a bölcs fejedelem uralkodik
anélkül, hogy a nép el lenne nyomva.
Az elsõ helyen van anélkül,
hogy valaki mellõzve érezné magát.
Az emberek szivesen emelik maguk fölé,
mert mások jogát nem teszi vitássá.
S mert nem törtet, hogy elõre jusson,
senkise versenyezhet vele.
35
67. A HÁROM KINCS
Az egész világ nagynak nevez engem
és azt mondja, hogy más vagyok, mint a többi ember.
De éppen ebben rejlik a nagyság,
hogy valaki más, mint a többi.
A többiek tündökölni akarnak,
pedig valóságban kicsinyek.
Van három kincsem, ezeket becsülöm és megõrzöm.
Az egyik a szeretet,
a másik a megelégedés,
a harmadik az alázat.
A szeretet erõssé teszi az embert.
A megelégedés nagylelkûvé.
Az alázat tesz képessé
egy birodalom kormányzatára.
Manapság az emberek mitsem akarnak
tudni a felebaráti szeretetrõl.
Manapság az emberek kíméletlenek.
Semmit sem akarnak tudni a takarékosságról
s ehelyett annál pazarlóbbak.
Semmit sem akarnak tudni a szerénységrõl,
ehelyett annál jobban törtetõk.
De ez maga a halál!
A szeretet a harcban gyõztessé, a védekezésben erõssé tesz.
Az ég irgalmával átöleli, akit meg akar menteni.
68. AZ ÉGGEL VALÓ ÖSSZHANG
Az igazi vezér nem háborúskodó.
Az igazi katona nem indulatos.
Az igazi gyõzõ erõszak nélkül gyõz.
Az gyõz igazán, aki önmagát legyõzi.
Ez a békéhez vezetõ igazi út.
Ez az emberek vezetésének erénye.
Ez az Éggel való összhang.
Õsidõktõl fogva ez a legfõbb eszme.
36
69. A TITOKZATOS MEGFEJTÉSE
Egy bölcs hadvezér azt mondta:
„Jobb a vendég szerepét játszani, mint a gazdáét.”
„Jobb egy lábnyira visszahúzódni,
mint egy hüvelyknyivel elõre menni.”
Ez annyit jelent, mint elõrejutni menetelés nélkül,
visszaszorítani fegyver nélkül,
célt érni erõszak nélkül,
foglyot ejteni fegyver nélkül.
Nincs nagyobb baj, mint egy könnyelmû háború.
Aki könnyelmûen támad,
az a legértékesebb kincseit elveszti.
Ahol két sereg összeütközik, ott az gyõz,
aki azt nehéz szívvel teszi.
70. NEHEZEN ÉRTENEK MEG
Az én szavaim igen könnyen érthetõk,
igen könnyen követhetõk.
És még sincs senki az országban,
aki azokat megérteni és követni képes.
Szavaim egy tiszteletet parancsoló Atyától,
mûveim az Úrtól erednek.
Azért nem értenek meg engem az emberek,
mert a Taot nem értik meg.
Hogy kevesen értenek meg, ez az én dicsõségem.
A bölcs durva gyapjúruhában jár ugyan,
de keblében kincseket hordoz.
71. A LEGFÕBB TUDOMÁNY
A legfõbb tudomány saját tudatlanságunk beismerése.
Betegség nem tudni, hogy mitsem tudhatunk.
Aki ezt a betegséget felismeri, nem lesz beteg.
A bölcs nem beteg, mert õ ezen betegséget felismeri.
Azért a bölcs mentes ezen betegségtõl.
37
72. MEGELÉGEDÉS
Ha az emberek nem óvatosak a veszéllyel szemben,
akkor valami igen nagy veszélynek tehetik ki magukat.
Senki se tartsa a maga helyzetét szükösnek,
senki se legyen sorsával elégedetlen.
Az életviszonyok csak azért szükösek,
mert az ember nincs velük megelégedve.
A bölcs tisztában van önmagával,
de nem vágyik tekintélyre.
A bölcs ismeri a maga értékét,
de sohasem becsüli túl önmagát.
Épp azért kerüli az utóbbit és keresi az elõbbit.
73. NAGY AZ ÉG HÁLÓJA
Akinek van bátorsága vakmerõnek lenni, az öl.
Akinek nincs bátorsága erre, az kíméli az életet.
Mindkettõ lehet hasznos és káros is.
De ki tudja megmondani, hogy az ég kit ejt el?
Ezért nehéz a bölcsnek a döntés.
Az ég Tao-ja erõszak nélkül tud gyõzni.
Nem parancsol, mégis engedelmeskednek neki.
Nem szólít senkit, mégis önként hódolnak neki.
Nyugodtan vár, de biztos a maga célja felõl.
Az ég hálója tágas, de senki sem kerüli ki.
38
74. AZ ÖNÁMÍTÁS KORLÁTOZÁSA
Ha a nép nem fél a haláltól,
hogy lehet akkor megfélemlíteni?
Ha az emberek intézményeket létesítenének,
hogy a nép állandóan féljen a halálbüntetéstõl
és ha minden gonosztevõt be lehetne börtönöztetni
és kivégeztetni, - ki merné ezt megtenni?
Van egy élet-halál fölött ítélõ nagy bíró,
aki halállal sujtja a gyilkost.
Megmondatott:
Aki a legfõbb büntetõbíró helyett halállal büntet,
hasonlatos ahhoz az avatatlanhoz,
aki az ácsmester helyett veszi kezébe a fejszét.
Hogy valaki e nagy ácsmester helyett
vegye kezébe a fejszét, az ritkán esik meg
az illetõ kezének megsebzése nélkül.
75. A VÁGYAK KÁRT OKOZNAK
A nép éhezik, mert az ország elõkelõi
túlsok adójövedelmet emésztenek föl.
Ezért van, hogy a nép éhezik.
Hogy a nép nehezen kormányozható, ez onnan van,
mert az állam vezetõi túlsok rendszabályt alkalmaznak.
Ezért kormányozható nehezen a nép.
Hogy a nép a halált könnyen veszi,
ez onnan van, mert vágyik az élet buja élvezetére.
Aki nem becsüli sokra az élet örömeit,
okosabb, mint aki túlbecsüli azokat.
39
76. AZ ERÕS ÉS A GYENGE
Az ember teste életében hajlékony és puha.
Mikor meghal, merev és kemény.
Minden a nagy természetben: fû, fa, bokor,
amíg él, hajlékony és nedvdús,
de amikor elhal, száraz és merev lesz.
Ebbõl is látjuk, hogy a merevség
és keménység a halál kísérõje.
A hajlékonyság és puhaság az életé.
Aki csak fegyvereiben erõs, az nem gyõz.
A legerõsebb fa leghamarább dül ki.
A merevség és keménység alsóbbrendû,
a rugalmasság, puhaság felsõbbrendû.
77. AZ ÉG TAO-JA
Az ég Tao-ja mennyire hasonlít az íjjászéhoz!
A magasat leszorítja, az alacsonyt fölemeli.
Elvesz azoktól, akiknek sok van,
hogy másoknál a hiányt enyhítse.
Az ég Tao-jának tevékenysége az:
A bõséget csökkenti, a hiányt enyhíti.
Az ember Tao-ja nem szokott így cselekedni.
Hanem elvesz ott, ahol kevés van,
azért, hogy a bõvelkedõnek adjon.
De hol van az az ember, aki bõségben él
és gazdagságát az egész ország javára használja fel?
Csak az képes erre, akit a Tao megvilágosított.
Ezért a bölcs ad, anélkül, hogy jutalmat várna.
Tökéleteset alkot anélkül,
hogy abból magának érdemet kovácsolna.
Bölcsességét sose fitogtatja mások elõtt.
40
78. KIRÁLY ÉS FÕPAP
Az egész világon nincs lágyabb valami, mint a víz.
És mégis legerõsebb abban, hogy legyõzi a szilárdat.
Legyõzhetetlen, mert mindenhez alkalmazkodó.
Mindenki tudja, hogy a gyenge legyõzi az erõset,
a puha a keményet.
De senki se tud aszerint cselekedni.
Ezért mondja a bölcs:
„Aki a világ bûnét magára veszi, az az igazi fõpap.
Aki az ország terhét magára vállalja, az igazi uralkodó.”
Igaz, de mily csodás szavak ezek!
79. A KÖTELESSÉGRÕL
Ahol valami nagy viszálykodást egyenlítenek ki,
ott mindig megmarad valami a gyülölködésbõl.
Hogy lehet ezt jóvátenni?
A bölcs csak arra ügyel,
hogy maga híven teljesítse kötelességét.
És nem gondol arra,
vajjon a többiek is így cselekszenek-e.
Az erényes ember tudja kötelességét.
Aki nem követi az erényt,
az a maga jogait hangoztatja.
Az ég Tao-ja nem ismer kedvezést.
Az ég Tao-ja a jókat mindig segíti.
41
80. AZ ESZMÉNYI ORSZÁG
Elképzelek magamban egy kis országot kevés lakossal.
Legyen benne tíz vagy több derék hivatalnok,
és ezeknek ne kelljen a hatalmukat igénybe venni.
A nép ne féljen a haláltól,
és ne vándoroljon a távoli országokba.
Bár van hajója, kocsija,
ne kelljen messze távolba utaznia.
Bár van fegyvere, páncélja,
ne kelljen sose hadakoznia.
Az emberek térjenek vissza ahhoz az egyszerû állapothoz,
amikor zsinórcsomókat használtak írásként.
Legyen ételük jóízû, ruhájuk egyszerû és csinos.
Lakásuk békés, erkölcseik szelídek.
A szomszéd községek oly közel legyenek egymáshoz,
hogy a kakaskukorékolás és kutyaugatás
egymáshoz áthallható legyen.
Az emberek éljenek nagy kort,
és haljanak meg anélkül,
hogy ide-oda utaztak volna.
81. A TAN LÉNYEGE
Az õszinte szó nem mindig kellemes.
A kellemesen hangzó beszéd nem mindig õszinte.
A Taot követõ ember nem vitatkozik.
Aki vitatkozik, az nem Tao-követõ.
A Tao-követõ nem tudálékos.
Aki tudálékos, az nem ismeri a Taot.
A bölcs ember nem gyüjt kincseket.
Minél többet tesz másokért,
annál többje van neki.
Minél többet ad másoknak,
annál gazdagabb.
Az ég törvénye az, hogy áld
anélkül, hogy ártana.
A bölcs ember törvénye az,
hogy a természet rendje szerint él és cselekszik.